Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén
Azt mondják n gyerekek erre az anyjuknak:- Minek dobta ki édesanyánk ezt a tököt? Hisz má volt benne kiscsikó! A nyulat gondolták annak. Ha az anyjuk a tököt ki nem dobta volna, Izmának meg Kozmának azóta tán lova is lett volna... Szentkirályon a félegyháziakra azt mondták, hogy körülásták a falut, hogy ne hallatszoli ki belőle a harangszó. A ballószögiek szerint két félegyházi legény a mezőn meglátott egy repülőt, fenn a levegőbe.- Nézd, pajtás, micsoda eketaliga! Hogy az Isten csudájában került az oda? A kecskeméti Dómján Gergely így emlékezik a félegyházával kapcsolatos tréfálkozásra: Félegyházi különlegesség, hogy katolikusok, és nem ismerték a reformátust vagy protestánst. Egy vásárba - akkor mindönfelé möntek - az illetők láttak egy kecskeméti embört, akiről mögtudták, hogy az kálomista. Mondja a szomszédnak:- Hej, Faja! Láttam egy kálomista embört...- Milyen az? Azt mondja:- Éppen olyan, mint Lőcse Pali, csakhogy szénát eszik. Az volt, hogy a fogát szénával piszkálta. Ha valaki ferdeszájú, elkeseredett ember, azt mondták rá Kecskeméten: Úgy áll a szája, mint a félegyházi mécs. Kiskunfélegyházán számos epikus vándortémát ismernek a környező s a távolabbi települések lakóiról. Gyakran meséltek csúfoló meséket annak a településnek a lakóiról, ahová búcsúra jártak. Seres József félegyházi parasztgazda így emlékezett erre: Egerszalókra jártak el a félegyháziak búcsúba. Ott hallották: az egriek felhúzták a bikát a toronyba. Azok olyan barbár népek voltak... A templomnak a teteje kizöldült,fű nőtt.- Hogy kellene aztat értékesíteni? A bikát felhúzták, de mire fölért a bika, akkorára megfúlt. Oszt odafönt tátott szájjal nézték az emberek:- Az anyja úristenit - mondták az emberek -, tátott szájjal legeli a füvet, de nem halad előre! Akkor már meg volt fulladva. Jankováczra, azaz Jánoshalmára is eljártak a félegyháziak búcsúra. Erről szól a következő csúfoló mese, mely országszerte ismert vándortéma: Miért nem harangoztak a püspök elé? Régen mentek innen Jankára búcsúra. Oszt az a szokás volt, hogy mikor meglátják a búcsúsokat, hogy gyünnek, akkor harangoznak. No, oszt akkor a Jankára menteka búcsúsok, a pap is ment velük. Hát, osztan odaérnek, de nem harangoznak. Kérdi oszt a pap mindjárt:- Hát, miért nem harangoztatok?- Hát, ennek hetvenhét féle oka van...- Hát, oszt akkor micsoda, micsoda? 50
