Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 11. szám - Szekér Endre: Határ Győző varázslatos hajszálhídjai (A költő nyolcvanötödik születésnapjára)

magyarul is megjelent, Az Éjszaka minden megnő című regényét - absztrakt regénynek nevezi. Alcíme: Archie Dumbarton. így kezdi regényét: „Ha valaki bolondja a barkácsolásnak, lexikonnal házaló házaló-vigéc és Archie Dumbartonnak hívják, még akkor is, amikor a norpingtoni Alsó Kertekalja 27. sz. ikervilla elsőemeleti duplahálójában az igazak álmát alussza, akkor mérget lehet rá venni, hogy a szerszámosládájával álmodik.” Pomogáts Béla Határ Győző regényéről írva kapcsolatba hozza a Golghelóghi gondolatvilágával, manicheussatanista bölcseleti elemeivel. Megállapítja, hogy ez kb. egyidejű a „moraliajáték” keletkezésével, s először bűnügyi regényként jelentette meg a jelentős kritikus, Maurice Nadeau Les Lettres nouvelles című könyvsorozatában. (Pomogáts hozzáteszi, hogy ebben a sorozatban olyan jelentős művek láttak napvilágot, mint Borgesé, Gombrowiczé, Kerouacé.) Az Éjszaka minden megnő verssor, a Négyes ikrek című vers álomvilágából való. A történet képtelen, valóság-feletti: a főszereplő könyvügynök arra ébred, hogy valamilyen szörnyű pusztulás miatt az emberiség kipusztul, s ő maradt életben egyedül. Egy ideig városi Robinsonként él, majd új megváltóként, önmagát keresztre feszítve, kínhalált szenvedve - megváltaná az emberiséget. Ebben a regényben a kereszthalál valamiféle parafrázisa illetőleg paródiája figyelhető meg. Határ műveiben, a Golghelóghiban is és az Éjszaka minden megnoben is kudarc, reménytelenség, hiábavalóság uralkodik. Pomogáts Béla regényelemzésében a kozmikus reménytelenség, az apokrif mítosz, a pikareszkféle regényforma jelentkezik. Az elpusztult Londonbari csaknem „Chirico” képeire emlékeztető vonásokat vesz észre. Jellegzetes költői szó- és mondatáradat jellemzi a regényt. (Tanulságos Határ Győző szerzői utószava: a regényformáról, az absztrakcióról, Chirico világáról, ridegségéről, írói elmarasztalásáról, filozófiai elmélkedéséről, hazugsággyűjteményéről és szeretetigényéről. Teljesen másfajta kötettel, törekvésekkel lepi meg olvasóit az Alomjáró emberiséggel (1996). Amikor a szerző elküldte munkáját Magyarországra Lakatos Istvánnak, ő nagy meglepetéssel, dicsérettel küldte vissza: „montaigne-i tettnek” nevezi, stílusát, műveltségét, bölcsességét, világosságát emeli ki. A „búboskemence melletti” előszóban a kedves Hazához szól, a magyar rónaságról, nehéz szívvel, Nagymama-kereséssel. Az előszóhoz kapcsolt zárójeles utóiratban az Édes Nagymamának: a Hazát nevezi, „mely a szerző lábát elkampózta”. A kötetben lévő írások közül most a Szögletes zárójel című utóirat-változatot emelem ki, mert az író 1989. november 9-i szerzői estjén hangzott el a Kossuth Klubban. S ez a hazai, budapesti olvasóközönség előtti fontos bemutatkozás, személyes találkozás - Feleségével, Piroskával együtt - számomra azért is fontos, mert az est résztvevője voltam. És a Hajszálhíd című kötetet dedikáltattam a költővel, aki ugyanezt a dátumot írta szavai után. Két verset idézett, egy fiatalkorit, és egy késeit, Seneca-mottóval, a két vers között ötven esztendővel, filozófiai hivatkozásokkal pl. Platóntól. Bemutatkozott a költő. Igaza volt, hosszú távoliét után jött haza Londonból. Röviden utalt börtönbeli szenvedéseire. Hálásan gondol London „kilátójára”, a világ színházi fővárosára, fél életére, melyet itt, a British Museum könyvtárában, wimbledoni otthonában, ahogy Pomogáts Béla nevezi: „wimbledoni elvarázsolt kastélyában” eltölthetett.

1956-ban, az októberi forradalom utáni borzongató késő őszi, kora téli időben hagyta el az országot, de a legnehezebb időben sem szakadt meg kapcsolata a magyar irodalommal (kb. két évtizedig a BBC magyar osztályának dolgozott. Irodalomtörténetté álltak össze a nyugati rádiókban elhangzott esszéi, könyvismertetései). Londonban, Wimbledonban „elvarázsolt kastélyában” egy kis Magyarországot, Hongriuscule-t teremtett meg az Edge Hill 12-ben. Egy pillanatra itt álljunk meg: Határ Győző egy kis magyar szigetet teremtett a végtelennek tűnő Angol Nyelvtengerben. (S tegyük hozzá, hogy számos olyan magyar sziget van a világon az Amerikai Egyesült Államoktól a kis Andorráig, ahol az idegen nyelvi környezetben magyar irodalmi alkotások születnek - távol Magyarországtól, az Óhazától.) S Londonban, Határ Győző újra meg újra írni kezd, a fényszedő gépet elindítja, majd a fóliák mün27