Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Podmaniczky Szilárd: Macskaszemek (irodalmi forgatókönyv)
- Tedd ki száradni a kötényt, meg egyél egy perecet - mondja Józsi bácsi Misinek, és a kezében nyomja a lakáskulcsot meg egy kis pénzt. Misi úgy szorítja a markában, mintha a mennyország kulcsát kapta volna meg. 18. jelenet Ugyanolyan összecsukott marok, csak épp Gizié, aki egy körgumival marokerősítőzik. Hullahoppozik a folyóparton, ugrálókötelez. A csónak szélére ült hajnali részeg távolról nézi, rágyújt, de visszaesik a csónakba, ahonnan komótosan száll továbbra is a cigifüst, karikák, mintha indiánjelzések lennének. A fákról hullanak a levelek. Egy repülőgép hangja, aztán mintha egy pocsolyában tükröződne a szálló repülőgép, amelybe egy juharfa levele hull pörögve. A pocsolyán vadul áthúz egy bicikli macskaszemes kereke, pardon: kerekei. 19. jelenet Misi Józsi bácsi és Gizi lakásában téblából. Úgy jár-kel, mintha elvarázsolt kastélyban lenne, közben szorongatja a kulcsot. Egy alkalmas helyre ledobja az enyvezőkötényt. Gizi szobájába megy, ahol mindent megnéz, még a kilátást is. Nincs szögelés zaja, de mintha Misi fentről várna valamit, fel-felpillant. Leül egy székre (fotelbe) az asztal mellé, amelyen különböző mütyürök találhatók, mintha egy boszorkányvarázslat kellékei lennének: gombok, állatfigurák, ruhacsipeszek, söralátét, leveskocka, különböző érmek, gyertya, egy hajcsomó (levágott hajfürt), körömreszelő, egy gyermekrajz, napszemüveg, gumiradír, facsavar, gumikesztyű, egy nagyobb méretű pisztoly-kulcstartó (amit közben Misi felvesz és ráteszi a lakáskulcsot) megszáradt narancshéj, zoknistoppolófa, szögmérő, néhány szem mogyoró, cipőfűző, húros tojásszeletelő, egy golyóstoll hozzákötve egy kis emlékkönyvszerű füzethez. Misi felveszi a füzetet és kinyitja az első oldalon, majdnem szótagolva beleolvas:- Drág-a Ma-ma! Ez az első levelem, amit írok neked. Majd biztosan írok többet is. Egyszer lehet, hogy elolvasod mindet. Ha tudnám, merre vagy, odakül- deném. Nem tudom, miért, úgy érzem, Kanadára gondolok. Bár azt sem tudom, élsz-e még. A papa nem mondja, hogy nem, de nem is mond semmit. Nekem ennyi is elég... Misi nyitva visszateszi az asztalra a füzetet és néz kifelé, az egyik szomszédos ház erkélyén egy idősebb nő áll felemelt fejjel, csukott szemmel, az arcát napoztatja. 20. jelenet Pörög a dinamó, tölti az akksit, Gizi teker. Misi lent jár az utcán, elgondolkodva bandukol. Gizi teker. A dinamó tölt. 13
