Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Podmaniczky Szilárd: Macskaszemek (irodalmi forgatókönyv)
- Azt figyelem, fiam, de valami nagyon rángatja. Ekkora szél van odakint? - mondja az idős hölgy.- A tükröt figyelje, anyám - mondja a férfi.- Te mozgatod, Lajoska? - kérdezi az öregasszony.- Na, most mondja, anyám, mit lát? - mondja a férfi.- Már megint azt a macskát. Józsi bácsi az asztalos műhely ajtaját nyitja, egy macska szalad el mellette.- Jó napot, Józsi bátyám - mondja a kopasz férfi az utca túloldalán, közben tovább állítgatja az ablakra szerelt visszapillantó tükröt. És közben az öregasszony tovább mondja a háttérben, hogy mit lát: „a betont látom, az eget, piros pözsó, kéményseprő, tyúktojások, kólaautomata, vágányzár, stb.”- Jó napot, Berva úr - mondja Józsi bácsi.- Az asztalosok még mindig fáznak? - mondja röhögve Berva úr.- Igen, Berva úr, az asztalosok még mindig fáznak, de csak addig - mondja Józsi bácsi -, amíg föl nem tüzelik őket.- Rossz a vicc, Józsi bácsi? - mondja Berva úr - pedig érti, nem, hogy hogy’ értem, az asztalosok fáznak, nem?- A kohászok meg vasalnak, a kertész fűt fát ígér mindenkinek, a varrónők nem bírják cérnával, a szűcs majd kibújik a bőréből, az üveges meg átlátszó trükkökkel jön, igaz? - mondja Józsi bácsi -, na, délután lejöhet a forgácsért, Berva úr - és Józsi bácsi eltűnik a műhelyben. 8. jelenet Gizi tovább teker a biciklivel. Pirosnál áll, a dinamót igazgatja. Gyorsít, hajt, csönget. Az égen esetleg el-elhúz egy-egy repülőgép. Az egyik lámpánál arra lesz figyelmes, hogy a mellette álló furgonban furcsa alakok ülnek sísapkában, és piszkosul idegesek.- Ideges vagyok, mondtam már, ha rajtam van a kesztyű, nem tudom a körmöm rágni - mondja a második.- Nesze, itt egy szögmérő, rágjad ezt! - mondja a sofőr, a főnök.- Ne rezeljél már feszt, ez próba - mondja egy harmadik - ha most rontasz el valamit, az még csak előnyödre van. Sárga, majd zöld, tovább hajtanak. Gizi is. 9. jelenet Józsi bácsi dolgozik a műhelyben, gyalul, fúr, farag, satuzik. A műhely belsejében, az ajtó fénykeretében megjelenik egy furcsa árnyék. Misi az, bukósisakban. Józsi bácsi odanéz, de az erős ellenfényben nem nagyon látja, ki az, de leginkább a nagy méretű fejen csodálkozik. Olyan az egész, mintha egy földönkívüli toporogna a küszöbön.- Mit óhajt, hogy is mondjam..., uram? - mondja Józsi bácsi, és a kezében tartott szerszámot védekezésül maga elé tartja.- Jöttem, hogy kell-e valami segítség - mondja az alak visszafogott, színtelen dobozhangon. 7
