Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Podmaniczky Szilárd: Macskaszemek (irodalmi forgatókönyv)
- Mon’tam má’, hogy ne szívjá’ annyit, mer’ kialakul a hőszigetelés a tüdődbe’! - mondja a részeg. - Én rágyú’thatok, mer’ nekem nagy a huzatom - folytatja a részeg megérdemlem, hogy ennyi év után elszíjjak egy „cigerettát”. Nem?- Érdemli-érdemli - mammogja Misi szájában a cigarettával.- Nem vagy te egy kicsit nyúlánk? - mondja a részeg felmérve a fiút, és kikotorja Misi szájából a cigit, bekapja, egy nőt ábrázoló fényképpel meggyújtja.- Kérem szépen, adja vissza! - mondja Misi vékony hangon - Nekem is ez lett volna az első. A részeg a cigivel a kézben mutogatva magyaráz:- E’ső vagy utó’só, nyúlánk, mindegy, az a lényeg, nyúlánk, hóóóógy nincs tovább. A részeg egy karmozdulatától teljes sötétség lesz. 2. jelenet Sötétség. Szögelés, kopogás zaja, egy másik lakásból hallatszik át. Gizi az ágyban fekve felkapcsolja az éjjeli lámpát, amely megvilágítja a falra ragasztott repülőgépposztert. Leveszi szeméről a szemtakaró kendőt, egy mozdulattal felül az ágyban. Az ágy melletti női biciklin lévő nadrág zsebéből előszedi az aprót, a repülőgépre néz, közben az aprót egy furcsa alakú perselybe szórja. Megcsókolja a perselyt, majd fanyalogva megtörli a száját. Közben kisebb kihagyásokkal folyamatos a szögelés zaja. 3. jelenet Gizi hálóingben benyit a konyhába, ahol apja szemüvegben a konyhaasztalnál forrasztó pákával ornamentikus képeket éget egy nagy húsvágó deszkába. A deszka ég, füstölög. A szögelés zaja továbbra is hallatszik. Gizi szimatolva, orrát csavargatva leül az asztalon lévő pohár tejhez, egy fél narancsot csavar bele, elkeveri, majd szívószállal veszi magához a fehér italt.- Apa, ez már lehet, hogy félig embertelen - mondja Gizi álmos hangon, és felpillant. Az apja fel sem néz, úgy válaszol:- Másnak három szög elég volt, Gizikém, ez ettől olyan emberi. O is csak magának dolgozik - mondja Józsi bácsi.- Fernandez bácsi egy százlábú cipész - mondja Gizi és újra felpillant a plafonra.- Ezt örökölte. Arról meg hogy’ szokjon le? - mondja Józsi bácsi a füstben. - Mondtam neki a múltkor is, amikor átjött az almareszelőért, hogy megcsinálom a nyúlketreceket, de ő hajthatatlan, mint egy pedál nélküli bicikli. Gizi a szívószállal szürcsöl:- Már megint nyulat akar tenyészteni a spájzban? Ebbe fog belepusztulni. Lerohan nekem majd éjszaka sírva, ahogy szokta - mondja Gizi fejhangon -, 4
