Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 9. szám - Buda Ferenc: Rendteremtés (Jegyzetlapjaimból)

molniuk azonban e vétkek miatt nekik kell; épeszű emberfiának nem jut eszébe olyan képtelenség, hogy helyettük a katolikus egyházat állítsa bíróság elé.

Csapdát rejt magában az az „engedmény”, miszerint a taglétszámi és honossági követelménynek nem megfelelő kisegyházak ún. vallási közösségként akadálytalanul működhetnek. A vallási közösségek működését ugyanis az egyesületi törvény szabályozza, ami fokozottabb állami beleavatkozást jelent e közösségek életébe; ez pedig ellentmondásban áll a szabad vallásgyakorlás, az akadálytalan hitélet Alkotmány-biztosítottá jogával.

Magam a kisegyházak túlnyomó többségére erős fenntartással tekintek, tanításaik egy részével semmiképp nem érthetek egyet. Van egy-két olyan is köztük, amely számomra úgy, ahogy van, egészében elfogadhatatlan. Tisztességtelen dolog volna elhallgatnom az ún. történelmi egyházak iránti kételyeimet is. Kételyeimet csak fokozza, hogy ingatag hegemóniájukat, a megkopott nimbuszt, a gyengécske vonzerőt állami törvényekkel, nem pedig szeretetteljes, odaadó missziós munkával, személyes, krisztusi példaadással törekednek helyrehozni.

*

Ahol az Úr lelke, ott a szabadság:

Következésképp: ahol szabadság nincs, onnét az Úr lelke is távol.

*

„Bombázórajok húznak el fölöttem.”

Ez már nem puszta idézet: ez a nyers, jelen valóság.

Még a múltkor le akartam jegyezni Jankovics Marcell rádióban hallott szavait. Elmulasztottam - hetek múlván már csak gondolatmenetének leghegyére emlékszem: a nyelv romlása - elvesztése abból következik, hogy hazugságokat szólnak rajta.

Ennyi maradt meg belőle. Ennyi - azt hiszem - elegendő is: útravalóul bárkinek. Mindenkinek.

Tiszakécske, 1999. télvége - tavasz

38