Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Ankerl Géza: A világ anglo-emerikai magánosítása és a többi más írásmódú civilizációk
egyetemesen áthatná. Hiába remélték a volt gyarmatosító angolok, hogy India többnyelvűsége elég lesz azon „kultúr-csapdának” felállítsához, hogy az indiaiak egymás közt is főleg angolul érintkezzenek. Valójában Indiában ma sem beszél több mint a lakosság 5%-a angolul. S mint azt az 1998-ban a függetlenség fél évszázadának ünneplése is tanúsította, „Hindusztán”-ban a gyarmati tradíció mögött egyre inkább saját, évezredes, a Vedára utaló és egységesen a devanagari23 írásban terjesztett kultúrörökség éli meg, új formákban, renaissance-át. 2. A kínai civilizáció gondolkodásmódja és fogalomalkotása azon képírásban gyökerezik, amely a különböző tájszólású kínaikat és a kínai kultúrkörhöz tartozó japánokat, koreaiakat és vietnamiaiakat arra képesíti, hogy mind az évezredes írásos hagyatékot, mind pedig egymás írását az elit olvasni tudja. Az Egész összefüggésében való világszemlélet a san je jia univerzismusát a törvény— és tekintélytisztelő konfuciánus szociáletika, az önkibontakozást kultiváló buddhizmus és a természettel megbékélő taoizmus összeegyeztetése adja. (Ez a több- vallásúság megengedi, hogy a hívők számának összessége a lakosságnak akár 120%-át, tegye ki, mint az Japánban az esett.) Japán, a világ legrégibb folytatólagos monarchiája, akárcsak a világ legnagyobb birodalma, Kína, féltve őrzi kultúrája egyöntetűségére épülő geo-politikai egységét. A darabajaiból, puzzle-ból összetákolandó Európa népeinek akarva, nem akarva meg kell ezt érteniük és elfogadniok. Kína figyelembe veszi, hogy jelenleg a nemzetközi élet fő nyelve az anglo-amerikai, amelyet pedig az emberiség alig 10 %-a ért. Azonban a milliárdos Kína számára a „nemzetközi nyelv” nem jelent automatikusan globális nyelvet. Számára a nemzetközi nyelv nem bír ugyanavval a jelentőséggel, mint olyan törpeállamok számára, mint Svájc, hazánk vagy Izrael. Az amerikanizáló angol nyelv csak itt-ott a „kínai elefánt” tengerparti kérgét és pár óriásmetropoliszát perzselte meg. Mind a kínai közélet, mind a népi, mind az intellektuális vérkeringés túlnyomóan kínaiul folyik. Meddőnek tűnnek azok a törekvések, amelyek akár Kínának amerikai merkantilista hírverés által való elárasztására, a kínai kultúrörökség „lokál folklórra” való süllyesztésére, akár pedig ezen egységes civilizáció-állam szétdarabolására irányulnak. 3. A Korán terjesztésére használt arab írásmód által összefogott muzulmán civilizáció nem öltött testet egy óriásbirodalomban, mint a két előző, — még ha a próféta, Mohamed remélte is, hogy ez lesz az abszolút egyistenhívés gyümölcse, így a világ milliárdnyi muzulmánját - még ha egy aránylag folytonos geopolitikai területen él is — egy 50-tagállamú nemzetközi szervezet, az Iszlám Konferencia Szervezete (IKSz) képviseli. Ez az az egyetlen (hit)vallási alapú kormányközi nemzetközi szervezet. A könnyen megérthető iszlám hit értékskáláján az együttérzésnek előltelő hely jut. A muzulmán civizlizáció az, amely az összes közül a legkevésbé fajmegkülönböztető és potenciális fajgyűlölő. Az IKSz hivtalos nyelve természetesen az arab. S a gyarmatosítás alól felszabadult muzulmán államokon belül az tapasztalható, hogy a modernség mézesmadzagát mutogató, vetélkedő franciáknak és angoloknak hátat fordítva az arab (-jellegű) írásmódú oktatás nyer teret. Végül mindhárom említett nem-latin írásmódú és jobbára nem kaukázusi népességű civilizáció viszonylagos terjedését a világ demográfiai adatai is csak alátámasztják. A mai világhelyzetet áttekintve dióhéjban, milyen tendenciákat tapasztalhatunk? Mik lehetnek elvárásaink ? Devanagari. szanszkritul azt jelenti, hogy „az istenek írása”. 31
