Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 3. szám - Pintér Lajos: Álomi töredék; herendi rózsa (versek)
Pintér Lajos Álomi töredék * Aprily: vadludait nézi, lili. Jékely: tavon a jeget lékeli. herendi rózsa csak le ne essek csak le ne essél ember mint egy herendi porcelán kávés-csésze teás-csésze csak le ne ess csak össze ne törj mint aki depressziós bánatában a dunába ugrik barátod tanárod csak össze ne törj mint egy vízbelőtt kábítószeres díler olajszőkítő borkeverő utcasarki kamionos vagy hotelkurva vagy futtatója k A verset álmomban írtam. Bár szeretem Áprily és fia, Jékely Zoltán költészetét, de azokban a napokban nem foglalkoztatott efféle vers terve. Álmodni szoktam, de álmaimat reggelre rendre elfelejtem, mint herendi porcelán csészét, elejtem. Néha beszélek is álmomban, fiaim néhány mondatomat már feljegyezték. A valóság ezekben a mondatokban: mint amikor egy képet szétvágunk és utána rosszul illesztjük össze darabjait. Álomi zűrzavar, rendetlenség. De ebben a versben rend van, és valamiféle igazság is. S nagy tél, ha már Jékely a horgász, lék alól fog halat, s fölöttünk járnak a vadludak is. 35
