Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 12. szám - Kudelász Nóbel: Ballada a bele nem törődésről; Ajánlat; Melyben magára céloz; Semmiből készülődés; Hogy mi vonzott s vonz azóta is (versek)
Melyben magára céloz Elrúgtam húsznál több tavaszt a lét borától részegülten. Morzsoltam nyelv alatt panaszt, füveztem, álmokat megültem, pecsét gyanánt a létbe sülten élem, amit lehet. Kaszál a céltalanság mindenünnen - szívem a test-tutajra száll. Se pénz, se más egyéb kölönc a földi búhoz nem köpül le, s nem laktat el a lelki konc, hogy állok egyszer üdvözülve a földi poklon szentre sülve a mennyben. Túlvilági bálra nincs jegyem előre véve, szívem a test-tutajra száll. Holnap talán már vége lesz mi tegnap évtizedre ígért. Talán a nő keresztbe tesz, talán halál akaszt ki cégért nyakamra, és leírja: így élt... És visszatérni nem dukál a féligégett gyertyavégért. Szívem a test-tutajra száll. Ajánlás, magamnak: Nem kis, fekete, messzi pont a sors a lét céltábláján. Saját célpontom én vagyok, ki szívén test-tutajra száll. Semmiből készülődés A kábelek oszlopok táblák tagolt irányok közti réseken a város átles kilép hajnalban mikor csend van még s fölébreszt. A kopasz kockakő-terek akár atkák rágta égő foltok. Hajnalban kell indulni tudom innen. Az ásványok ideje szerint amikor érezni lehet hogy volt egyszer genézis 59
