Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 8. szám - Zalán Tibor: Megkésett tematikus szöveg-töredék
Zalán Tibor Megkésett tematikus szöveg-töredék* M X? JLintha esett volna az eső. Erre nem emlékszem pontosan. Mintha ott lettem volna. Nagy volt a sürgés-forgás. Azután elcsendesedett az utca is. Petőfi hazament gyereket csinálni. Meg aludni. Hosszú volt a nap. - Még hosszabb az ünneplés, utána. A százötvenév. Az abonyi iskolában mindig elmondta valaki a talpra magyart. Csak úgy belekezdett, cím nélkül, nagy erővel, szépen. A szívbe mélyen nyilamlott a gyerekhang. A zsigerekben szaggatózott végül. Kossuth Lajos is azt üzente. Zengett az úttörőnyakken- dős énekkar. De soha nem üzent még egyszer, nem pontosított, így nem derülhetett ki számunkra, hová kell mindnyájunknak elmenni. Nem is mentünk sehova, inkább fociztunk egy jót a téglagyári kémény tövében. - A tengert mindenesetre egy nagy, forradalmi arcú embernek képzeltem, aki feltámadott. (Zombikat akkoriban még nem ismert a magyar ember fia.) Öles léptekkel szelte át az ország fölött a leget, ment egyre csak ment, s akinek meg kellett rettennie, az megrettent tőle. Nekem nem volt félnivalóm, hát én nem izgattam magam a feltámadott tenger miatt. Némi büszkeséggel eltöltött persze, hogy ő a népek tengere. Az mégiscsak több, mint a sima tenger, amelyik a görögöké, vagy az égieké. Ez, a feltámadott, nyilván az égiek tengere. Ott lakhatnak az összes népek, mert az összes népek annyian vannak, hogy nem férnek el ezen a kicsi sárgolyón. Meg, hadd legyenek népek az űrben is, lásd az Orion űrhajó kalandjait. - A Nagy Október azért jobban megrengette szabadságharcos gyermeki szívünket, mert az egyetemes volt, lám, amíg a magyar forradalmat és szabadságharcot legfeljebb mi, magyarok ünnepeljük, addig ezt az egész világ (is). Mármint a haladó fele. És mi feltétlenül haladtunk akkoriban a haladó világféllel. Semmi kétség. Ez megint jó volt. Ráadásul nem kellett félnünk, hogy nacionalista elemek belekeverednek az ünneplésünkbe. Erre figyelmeztettek bennünket, hogy ne. A Nagy Októberkor könnyű volt odafigyelni is, akár. Volt lehetett. - A Forradalmi Ifjúsági Napok (rövidítve FIN, egy énnél, nem összezavarásképpen a finnel, népnév két énnél), helyre tette ezt a márciusi dolgot. Majdnem ügyet. Nem a volt, csak egy. így a három közül. Akár a pogányok az Isteni Színjátékban keresztények, Petőfiék se lehettek még igazi kommunisták, mert idejük előtt szülte meg őket a haza. A kommunista időség előtt. (Ez apró utalás Illyés * A szöveget a Forrás felkérésére a folyóirat márciusi számába kezdtem el írni. Életem akkori összesűrűsödése miatt azonban máig nem tudtam befejezni. Talán már nem is fogom. Most, utólag elolvasva, mégis úgy találom, el kellett volna küldenem, akár ebben a töredékformájában is. Most megteszem, bízván a Szerkesztőség és az olvasók megértésében... 67
