Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 8. szám - Balog Iván: Zsákutca (A hisztéria fogalmának szerepe Bibó fasizmus-, nacionalizmus- és antiszemitizmus-felfogásában)
lomfejló'désnek. Ezért számára éppenséggel nyugati keresztény típusú társadalom csődjét jelenti, ha egy országban nincs elegendő számú, kellően erényes polgár, aki fellépne a politikai közösségbe egyszer már befogadott zsidók kirekesztése ellen. Mivel a torzult kommunikáció, a fejlődészavar, a hamis helyzet feltételei a keresztény kultúrában alakultak ki (beleértve pl. a magyarországi zsidók asz- szimilációját is), a többségi fél felelőssége, hogy jóval nagyobb hatalmát, vagyis cselekvési potenciálját aktivizálja, mert egyúttal ezzel orvosolja saját deformitásait, autonómia-hiányát is. így vélekedik a szerző nemcsak a Zsidókérdésben, hanem a Bénultságban (Bibó 1990:646-651) és az Uchróniában is (Bibó 1990:275- 281). Bibó ezzel a felismerésével a Zsidókérdés megírása idején a keresztény teológiában és szociáletikában is úttörőnek számított (vö.: Bonhoeffer 1988). Hangsúlyozni kell, hogy e felismerés nem pusztán Bibó kivételes morális helytállásának gyümölcse. Pontosabban: „erkölcsi zsenije” is abból származik, hogy 1944 után következetesebben gondolta végig és alkalmazta a zsidókérdésre a korábban legitimációs problémákról, deformitásról, hisztériáról már szinte végérvényesen kialakított álláspontját. Hiszen már ifjúkori disszertációjában leszögezte: a kényszer gyakorlóján és nem elszenvedőjén van a nagyobb legitimációs teher (Bibó 1986a:33). Ennek köszönhetően jött rá arra is, hogy a zsidó- nemzsidó viszonylatban az egyensúlyt nem az arany középúton kell keresni, mint ahogyan azt 1944 előtt - Németh László: Kisebbségben című művének (Németh 1939) hatására - gondolta (1. még Huszár 1991:306-307). Bár azt a véleményét — interakcionista látásmódjából eredően — fenntartotta, hogy itt kétoldali hisztériák összeszerveződéséről van szó és ezért nemcsak antiszemitizmus van, hanem zsidókérdés is (Bibó 1986b:709, 717-718, 805-809), de éppen a zsidók és nemzsidók közti egyenlőtlen kommunikáció pontos „viszonyszociológiai” analízise döbbentette rá: a kétoldali hisztéria terápiájának kulcsa a nemzsidók kezében van. Felhasznált irodalom Adler 1996: Alfred Adler: Életünk értelme. Kossuth, Bp., 1996. Balás P. 1940: Balás P. Elemér: Személyi és dologi társadalomszemlélet. Társadalomtudomány, 1940/2. 129-155. old. Balog 1995: Balog Iván: Bibó a közösségi (politikai) hisztériákról. Forrás, 1995/12. 22-40. old. Bergmann (ed.) 1987: Error Without Trial. Walter de Gruyter, Berlin-New York, 1987. Bergson 1990: Henri Bergson: Idő és szabadság. Universum, Szeged, 1990. Bibó 1936: István Bibó: Le dogme du „bellum justum” et la théorie di Tinfallibilité juridique. Essai critique sur la theorie pure du Droit. Revue International de la Théorie du Droit (Brno), X. évf. 1. füzet (1936), 14-27. old. Bibó 1937: István Bibó: Rechtskraft rechtliche Unfehlbarket, souverenität. Zeitschrift für Öffentliches Recht (Wien), XVII. köt. 5. füzet (1937), 623-638. old. Bibó 1941: István Bibó: Fritz Künkéi: A közösség. (Ismertetés), Szellem és Elet. 1941/1. sz. 34-38. old. Bibó 1943a: von Wiese 1942. (im.) (Ismertetés) Társadalomtudomány, 1943/1-2. sz. 153-154. Bibó 1943b: Karl Olivecrona: Der Imperativ des Gesetzes. Kopenhagen - Társadalomtudomány, 1943/3. sz. 331-332. ol. Bibó 1986a, 1986b, 1986c: Bibó István: Válogatott tanulmányok 7-/77. köt. Magvető, 1986. (1986a: I. köt., 1986b: II. köt., 1986c: III. köt.) Bibó 1990: Bibó István: Válogatott tanulmányok IV. köt. Magvető, 1990. Bibó 1993: Bibó István: Az európai társadalomfejlődésről (1953-56). In: Dénes (szerk.) 63
