Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 8. szám - Szöllősi Zoltán: Arcából semmi; Szabadon még; Mázas cserép (versek)

Szabadon még

Alvad a rózsa szirma, csöppenne már a szilva - mit vár?

Delelő levegőbe' cigarettáink füstje birkáll.

Miránk itt milyen sors vár? nappalunk üres hombár, gödör,

álmunkat fehér jurták, dombok, mint hadak fogják körül.

Szabadon még a környék bolondja jár, és önként dúdol,

ahogy villanyvezető szál drótján jön a jövő s fordul.

Nap áll mézelőn, lomhán. Szél futna, de fa lombján ragad

s légyfogó fényben zöngve legyek vergődnek, szürke szavak.

Mázas cserép

Mázas cserép, nehéz fent a lomb, dobog, dobog az égi ménes,

előtte a csődör Nap lobog.

Űrben muzsikál kerti méhes.

Édes álmából föl nem ébred: gyümölcs száján kicsordul a nyál.

Forgószél tengelyén a lélek, felkapott ing, forog fönt a nyár.

2