Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 7. szám - Csiki László: Tizenhárom remény
Az iskolaigazgató, aki láthatólag kényelmetlenül érzi magát, közbeszól:- Elnök elvtárs, szeretném felhívni a figyelmét, hogy egy görög is akad közöttük. O nem tekinthető'... A görög fiú dühösen felcsattan:-De! De! Az elnök elveszti a beszéd fonalát, és egyúttal a fejét.- íme, elvtársak - üvölti —, látják, milyen megátalkodott banditákkal van dolgunk! Az ilyenek a gyilkosok, az államrend megdöntó'i. Fényképeink vannak arról, hogy véres tettekre készülve, madarakon gyakorolták a gyilkolást. Egy megtévedt tanár vezetésével mégpedig, elvtársak! Nahát, annak többé már nem lesz alkalma megtévedni, az fix, elvtársak! A fiúkon látszik a döbbenet Bertalan halálhíre hallatán.- És az én apám? - kérdezi Dani. - Vele mit tettek?- Ki vagy te? - mordul rá az elnök, és mieló'tt a fiú válaszolhatna, kiált is: — Majd megtudod! Biztosan megkapta, amit megérdemelt. A párt szigorú, de igazságos. Erre Kornél, a fényképész kiált fel kétségbeesetten:- Én azokat a felvételeket nem azért készítettem... Az elnök eró't, véve indulatán, megfelel neki:- Eljött az önvallomás, a tisztázás ideje. Mindannyiunknak magunkba kell néznünk, hol hibáztunk, mit tettünk. Ez azonban csakis a kimerító', őszinte vallomással érhető' el. Nektek be kell látnotok és vallanotok... Jani, a kis szóTce kiált közbe reszketve:- Én csináltam! Én találtam ki az egészet. A fényképek nem azért voltak... Az anyja ijedten utána kap, Dani anyja azonban lefogja a kezét, és büszkén nézi a fiát.- Egy szót se ezeknek — mondja. — Tartsd magadban. Az egyik újonnan csatlakozott fiú, eleró'tlenedve, lassan térdre ereszkedik. A felügyelő' tanárok megpróbálják talpra állítani, de ó' nem hagyja magát. A második sorban Ottó apjának zokogása hallatszik.- Magának mukk! - szól rá Jani anyja. A felügyelő' tanárok végigfutnak a soron, leintik, lefogják a megbolydult fiúkat. Az elnök üvölt:- Elég! Nem azért gyűltünk össze, hogy benneteket hallgassunk. Kihirdetem tehát az ítéletet. Hálásnak kell lennetek a párt és az állam belátó engedékenységéért... A hangzavarban már csak az elnök artikulátlan kiabálása hallatszik:- Oszolj! Mindenki oszoljon. XXIII. Tovább hallatszik az „Oszolj!” felszólítás, dokumentum-felvételen az 1980-as évek egyik tüntetését látjuk az Örökmécsesnél. A tömegben ott kell lennie az azóta felnó'tt tizenhárom fiúnak. 48
