Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 7. szám - Csiki László: Tizenhárom remény
— És én csak megöregedjek közben! Türelmesen! — Neked van időd - mondja az öreg.-Igaza van. Nekem van időm. Nem, mint magának... — Nana! — kuncog az öreg. — Számolj. Tizenkettő vagy huszonnégy... A kúria másik szobájából gépberregés hátterében harsány kacagás hallatszik. XVI. A szomszéd szobában Bertalan tanár snapszozik a köpcös mozigépésszel, és közben a hordozható vetítőgépből a falra vetített filmrészletet nézik. Megsemmisítő a kacagásuk.- A kopaszt figyeld - tikogja a gépész. - Olyan, mint a murmanszki táborparancsnok.- Mint a nyizsnij-tagili szakács - gurgulázza Bertalan. - Most vége. Mehet szakácsnak. A falon valamilyen vezetői gyűlés képei peregnek, a két férfi nyerítve hahotázik, miközben mögöttük az öregember tágra nyitja az ajtót és nyomukban a fiúkkal belép.- Tanár úr! - kiáltja. A gépész felpattan, elzárja a vetítőgépet.- Csak vicceket mondtunk, nem figyeltünk oda - mentegetőzik. Bertalan összeszedi magát és egyszerre nagyon hivatalos lesz.- Gyertek be - int a fiúknak. Azok komoran bennebb sorjáznak, a tanár pedig a gépészhez fordul.- Indítsa el, Balogh elvtárs! A falon, a szobai fény miatt halványan előtűnnek az előbbi képsorok. Némán peregnek, a hangszóró nem működik, vagy nem kapcsolták be. Bertalan a csendben bőbeszédű magyarázatba kezd: itt most a pártvezetés munkaértekezlete látható, fontos döntéseket hoznak.- Vezetőink mindig az élet ütőerén tartják az ujjúkat - mondja, mire a kis szőke Jani felvihog:- Hány kezük van? És milyen hosszú?- Melyikőtök volt az? — kérdezi szigorúan Bertalan. — Ki röhögött? Az egyik fiú a sor elé lép.- Tanár elvtársnak tisztelettel jelentem, nem a vezetőkön röhögött valaki. Tisztelettel jelentem, mi a tanár elvtárson röhögtünk.- Feljelenthet, tanár elvtárs - avatkozik közbe Jani. - Majd mi is elmondhatjuk legalább, mit láttunk, ki röhögött. A fenyegető csendben, melyben csupán a vetítőt összecsomagoló gépész mozdul, megszólal az öregember:- Gyertek, mutatok valamit. 42
