Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 5. szám - Bogdán László: Átiratok múzeuma (Márciusi félszonettek: az árnyék: apollinaire hamisítvány); Rondel (versek)
árnyék elől menekül igen aztán csak ez ez a rettenetes labirintus árnyék a metaforán és az arcodon csak ez a múlhatatlan rettenetes árnyék 1995. szeptember 6. apollinaire hamisítvány Kerék Imre után szabadon letéptem azt a hangaszálat vérzik a rét az ősz halott reszkető fejű fái látnak s a koporsószög csillagok e földön többé sohse várlak fellobbanó kikerics máglyák senyvedő tanúk levelek a domboldalon hajnal óta tűnt perceink őrjöngenek ő idők szava hangaszálak a semmi útján vonulok álmos szemedről, dalolva hajdani boldog csillagok, lobbanva lehullnak a hóba de látlak téged tudhatod 1995. október 15. Rondel arról, hogy egyedül vagyunk Vadászkürt, riog. Alkonyul. A hegedűszót még egyre hallom. Rég megdöglött már a sólyom. A lány is gagyog már olaszul. Ott őgyeleg az Arne parton. Létezés technikát tanul. 24
