Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Papp Tibor: A rabok arabok?
— Nem gondoltam, hogy öt perc alatt makaróni lesz a farmeromból. Csak meg ne egye! — Én meg álmodni sem mertem volna, hogy egy makaróni-mágnás barátnőjével utazhatok egy kajütben. Kotahzatu. Mit mondjak többet! — Ne gúnyolódjon, egyébként barátnője sem kelmefestőnek, sem ruhagyárosnak, sem makaróni-mágnásnak, sem másnak nem vagyok. — Köszönöm, hogy fontosnak tartotta tudomásomra hozni. Megtisztel vele. De mondja, arra nincs megjegyzése, hogy farmere a kéj csomagolása? — Nincs, na és. — Yegye úgy, hogy semmit nem kérdeztem. — És ha nem veszem? — Akkor bocsánatot kérek, — Most az egyszer nem haragszom. — Nehogy azt higgye, hogy jégverem vagyok. Egyáltalán nem. Sőt, egyre inkább a fordítottja. — Álljon meg! Azonnal álljon meg! Jolánka saját magát játszotta, a vendég fiú pedig az autóst. Nagymamáéknál, derékig pokróccal betakarva, kellemesen ellenszegülve a hosszú nyári esőnek, melynek pelyheit arcukba csapta a kótyagosan fújdo- gáló szél. A nagymamát 45-ben elvitték az oroszok. Mint a bárányok, ellenállás nélkül ment az iskolába ő is. Nagyon ügyesen csapdába csalták a népet az oroszok. Miután a beidézettek mind összegyűltek és meghallgatták a frontról szóló hadijelentést, körbefogták őket. Nőket, Jenőket, Aladárokat. Körbefog- dosták a nőket. Körberugdosták a férfiakat. Az oroszok. Magyar rendőrök 56 őszén rugdosták őket, az ecsedi őrsön, egy következmények nélküli fogvatartás alatt. Jolán imádkozott a hosszú úton, napokon át a marhavagon sarkában térdepelt. Imádkozott, imádkozott és érezte, hogy bőrén zsírosodik a kosz. Még kamaszlány korában, amikor Jolinak becézték, a kertben hanyatt fekve Jókait olvasva ébredt rá, hogy szeretné, ha Akiloj lenne a keresztneve, ha úgy becéznék őt, a mindenkihez, mindenhez - a ragacsos piszkot kivéve - alkalmazkodni tudó szűzi lényt (akkor még úgy-ahogy, de szűz volt). Mind a két akkori udvarlójának elmondta, hogy mennyire szeretné a nevét kicserélni. Amelyiknek intime többet megengedett, annak nem tetszett az ötlet, oroszosnak tartotta. Lágynak lágy, de szebb lenne valami angolos csengésű... Patricia vagy Ruth. Zsiga, a másik, talán ravasz számításból, gyönyörűnek tartotta, későn érő görög szőlőfürtöket idéz, mondta volt első hallásra, illata van, zamata, mediterrán nyár sugárzik belőle. S a hozsanná- zás végpontjaként magához ölelte Jolánkát és simogatni kezdte a melleit. Úgy rémlik, ekkor tűnt föl neki, hogy koszosak a fiú körmei. Nagyon szeretett pokróccal betakarva a küszöbön ücsörögni esős délutánokon, főleg, ha társ is akadt az álmodozáshoz. Sok minden mást is szeretett, például futballozni, fiúkkal, úgy igazán, mintha nem is lenne lány. De lány volt. 8
