Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 4. szám - Zalán Tibor: Bécsi úti árbockosár (vers)

ints, látom fönt bölcs szemüvegvillanásod, ahogy a következő kancsal

rímet várod, de lehet, eszedbe jut az ifjúságod. S valami más,

nem mondom - mert nem tudom - mi, mondjuk rá azért, ahogy szoktad, ravasz hunyorgással: semmi.

4.

Kapitány- az árbockosárban - csak annyit még, megyünk vagy süllyedünk, mondj, s itt a parton, én, a szétmálló hulla leszek-e valami, egészebb, vagy csak, mi voltam, nagy nulla

belegabalyodva a hínáros létbe,

kinek

márványt nem fog már a térde, s a pokolban sincs többé fedezéke.

Közel lakunk, nálad hajlik meg a Bécsi út, nálunk fogy el a város, de lehet