Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Révész László: A fiatal Magyarország
Ez az ifjúság fő feladatának a nem magyar lakosság magyarosítását tekintette. Fél év alatt ez az akció majdnem hihetetlen eredményeket ért el. A magyar nemzetiség és a magyar nyelv még az idősebb generáció körében is napról napra terjedt. Természetesen leginkább az ifjúság körében. Még a kisgyerekek is magyarul beszéltek, mind hivatalos helyeken (például az iskolában), mind pedig a vendéglőben, otthon és társaságokban. A magyar nyelv hihetetlen rövid idő alatt az általános beszélgetés nyelve lett. Néhány évvel ezelőtt az még ritkaságszámba ment, hogy például egy asszony, vagy egy kislány magyarul beszélt a pesti német lakosság közül. Olyan mértékben, ahogyan a magyar nyelv teret hódított, szorult vissza a pesti német nyelv. És mindez egy olyan városban, ahol még röviddel azelőtt a német nemzetiség nagyon erős és igen nagy befolyású volt. A könyvárusítók napról napra ismételték, hogy a német könyvek iránti kereslet állandóan csökken; a német nyelvű újságok kiadói is panaszkodtak, hogy a megrendelők, az abonnensek száma állandóan csökken. A pesti német színház rövidesen elveszítette vezető szerepét, egyre kevesebben látogatták. Minden német újságot, amely a német nyelv védelmét igyekezett erősíteni, megtámadták a magyar fiatalok; a német újságok kiadását is elsősorban a magyar fiatalok nehezítették, akadályozták meg. Nyilvános helyeken a ifjúság nem tűrt meg semmiféle német nyelvű feliratot sem. Budán 1844-ben történt, hogy néhány fiatalember egy vendéglő német nyelvű feliratát, a „Willkommen”-t leszakította. Több száz német származású polgár tétlenül nézte ezt a jelenséget, és nem csinált semmit ellene. Az esetek egyre ismétlődtek és oda vezettek, hogy a magyar nyelv a német rovására is terjedt, elsősorban az ifjúság körében. A németek ennek a „fejlődésnek” az okait a következőképpen foglalták össze: 1. a magyar nyelv kizárólagos hivatalos nyelvvé válása folytán erre mindenki rákényszerül, mindenki kénytelen lett a magyar nyelvet megtanulni és használni. 2. Minden magyar törekszik ezt a nyelvet és használatát továbbítani, kiszélesíteni. 3. A fiatal magyarok a német nyelvet úgy tekintették, mint a megsemmisítő erőszak nyelvét, eszközét. Az egyetemi ifjúság körében különösen megfigyelhető volt a radikális és gyorsított nemzeti fejlődés tendenciája, aminek következménye, hogy a titkos- rendőrség az ifjúság megfigyelésére különösen nagy gondot fordított. Megnyerte erre a célra többek között a nyugati nyelvek egyik lektorát is; az iskolai padok azonban üresen maradtak ennek a professzornak az előadásai alkalmával. Sőt még a német származású fiatalok is küzdöttek a magyar nyelv terjesztéséért, általános használatáért, továbbá a magyar nemzeti szokások és erkölcsök általánossá tételéért. Példaként a gyors magyarosításra meg lehet említeni a nagy budapesti professzor, Semmelweis családját. Semmelweis budai német családból származott, a bécsi forradalom alatt azonban már a magyar légióban harcolt és három testvére 1848/49-ben a magyar szabadságharc oldalán állt és harcolt. A pesti ifjúsággal kapcsolatban joggal felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire volt a budapesti ifjúságnak külhoni kapcsolata. Már 1834-ben tudósította a titkosszolgálat egyik nevezetes tagja, Istvánffy, a bécsi rendőrminisztert, Sedlnitzkyt: a Magyarországra menekült lengyelek körében is nagyon gyorsan terjedt a magyar nyelv, 1839-ben egyik névtelen titkosszolgálati ember tudósított Pestről, hogy a pesti ifjúságot külföldről bátorítják s heccelik. Név szerint említette a svájci republikánust, Ribaldit, akinek tekintélye egyre nagyobb lett. Jellegzetes eset, hogy még a bécsi fiatalemberek is Pestre jöttek, és a magyar ifjúságot a kormány ellen bőszítették. 1848-ban egyre gyorsabban terjedt a magyar nacionalizmus eszméje is, különösen a szabadsághrc sikeres idejében. Bécs igyekezett kihasználni azt a lehetőséget, amelyet neki 1848-ban a megoldatlan magyar nemzetiségi politika biz19
