Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Révész László: A fiatal Magyarország
Révész László A fiatal Magyarország 1848/49 eseményei A A. Xz 1848-as év a forradalmak esztendeje. Ennyi forradalom abban az időben - és valószínűleg előbb és talán később sem - ütött ki Európában. Párizsban február 24-én törtek ki a zavargások, amelyek a forradalomhoz vezettek; Bécsben 1848. március 13-án voltak a nagy zavargások, egészen forradalomsze- rűek, Itáliában 1848 januárjában és augusztusában. Berlinben pedig valamivel később, március 18-án. Azonban teljes biztonsággal meg lehet illetve még inkább meg kell állapítani, hogy a harc sehol sem járt annyi áldozattal - halottal, sebesültekkel, fogságba esettekkel, menekültekkel - mint Magyarországon. Az akkori liberális ellenzék, főleg Kossuth Lajos agitációja következtében az 1840-es évek közepén a magyar politikai életben általánosan elterjedt vélemény volt, hogy a politikai és társadalmi reformok elkerülhetetlenek. Még a politikai konzervatívok is a bécsi kormány vezetése alatt alkotmányos előrelépést követeltek az akkor már a parasztságra nagyon kellemetlen, elnyomó úrbériséget, valamint az országgyűlés reformját és a nemesek által annyit hangoztatott és védett ősiség intézményének megszüntetését követelték. A liberálisok nehezen tudtak egységes reformprogramban megállapodni. Kossuth Lajos és vele a liberálisok többsége, talán állítható, hogy túlnyomó többsége, a liberalizmus elvi követelései mellett a megyei autonómiát fenn akarta tartani, mivel benne az alkotmány fontos biztosítékát látta, még a parlament és a felelős kormány mellett is. A reformra törekvők tulajdonképpen valami nemesi demokráciára gondoltak: őrizzék meg a nemesség vezető szerepét a reformok végrehajtása után is. Mások, főleg a centralisták, közöttük a legműveltebb akkori politikusok, mint báró Eötvös József, Csengery Antal, Trefort Ágoston azon a véleményen voltak, hogy a parlamentáris rendszer és a megyei alkotmány nem egyeztethetők össze. A párizsi forradalom híre igen gyorsan eljutott Magyarországra. Ennek hatására igyekeztek felkészülni minél nagyobb változásokra. 1848. március 3-án Kossuth Lajos az ő kerületi ülésén erősen támadta Metternich rendszerét, és egy, a királyhoz intézendő feliratot olvasott fel, amely a közteherviselést, a jobbágyság felszabadítását, független, felelős minisztériumot követelt; de ezt követelte Ausztria részére is. A felírt kívánságainak és követeléseinek megvalósítása az egész eddigi kormányrendszert felborítással fenyegette, ezért a főrendek részéről ellenállással találkozott. A bécsi forradalom híre, Metternich bukása megtörte az ellenállást, és a főrendek is ellentmondás nélkül elfogadták Kossuth Lajos javaslatát, amelyet március 15-én a két országgyűlési tábla küldöttsége vitt Bécsbe. Ez a küldöttség abban is megállapodott, hogy kérni fogja a királytól István főherceg-nádornak rendkívüli hatalommal való felruházását. Attól tartot11