Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 2. szám - Lázáry René Sándor: Fiatal nóta; Izlandra vágyom; Sárpataki tutajosdal; Rue Ravignan 13 (versek)
Cézanne kockája Miért csurdé? Hogy mennyit érhet Gauguin, Van Gogh, Seurat, Degas meg Toulouse-Lautrec? Veszekszenek Dúlt, gőgös hangok, Mint Krisztus fölött Konfúz latrok, Vitáznak: Ki Monet-s? Manet-s? Miként egy háborodt manézs, Üvöltöz hispán, holland, litván: Mindenki Mester! Nem tanítvány! Lengyel, zsidó, dán, orosz, tálján Más Messiásnak Érvel jobbján, Háborog balján! Olasz, japán, katalán, sült spanyol Kinyilatkoztat, Lelkesül, Nagyol... Mindegy: cseh, német, kóbor svájci ő! Amíg kitart Olcsó bor, hajcihő- Festő, poéta, műkereskedő Cserélget eszmét, kurjong, hadovái: Övék, övék a Bateau-Lavoir! És bérlő benne Ós gall, vad ibér, Ha míg telik, S kijőa havibér... Oh, túlzott ETRE! Csekély AVOIR! Noé bárkája Bateau-Lavoir! (Rozzant hajóroncs, mert recseg.) NATURE MORTE. Vaságy. Padló. Szamovár. Görögdinnyébe vert ecset. Nyomor. Gitár. Vásznak.
