Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 8. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény - XI-XII. rész)

- Beszélgettetek másról is?- Sztoján tanácsot kért tólem. O még nőtlen ember. Egy német lányt ki- rángathatna abból a halálszagú nyomorúságból, ha feleségül venné. Kinézett magának kettőt a sok közül. Egy csúnyácskát és egy szépet. Mind a kettő aranyos, kedves lány, és már olyan soványak, mint a nyúzott macskák. Elke Schultz és Ulrike Jager. Azt kérdezte, hogy melyiket válassza.- Mit tanácsoltál neki?- Elke Schultz.- 0 a szebbik?- O a csúnyácska. De őt ismerem, a másikat sohasem láttam. Győzöget- tem Sztojánt, hogy a csúnya lányok ragaszkodóbb és hűségesebb asszonyok lesznek, mint a szépek.- Ez nem igaz. Te szép vagy, mégis ragaszkodtál és hűséges voltál hoz­zám.- Mert hülye vagyok. Nem érdemelted meg.- Sztoján elhitte ezt a marhaságot?- Gondolkodik még, de azt hiszem, sikerült meggyőznöm. Sokáig beszél­gettünk és ő hálából a jó tanácsért pontosan elmagyarázta, hogy Okéren melyik házban találom meg Bözsiéket. Ha sikerül kijátszanom az őröket.- És ha nem sikerül? Rézi elhallgatott, feltűnően sokáig hallgatott, előbb csak csodálkoztam, később kezdett nem tetszeni a dolog. Megismételtem.- Ha nem sikerül? Rézi felállt, sétálni kezdett a konyhában, ez mostanában nem volt szo­kása, csak régebben járkált így céltalanul, amikor még fejfájások gyötörték. Vontatottan, majdnem zavartan válaszolt.- Sztoján a lelkemre kötötte, hogy őrá ne hivatkozzak, neki is baja lehet belőle... Szóval... engem is benttarthatnak. Amúgy is ott lenne a helyem a származásom miatt, de hát van egy minden hájjal megkent magyar férjem, ahogyan Sztoján mondta...- Mégis érdemes volt ragaszkodnod hozzám. Hirtelen megállt, a tűzhelyet nézte, mintha valami nagyon furcsát látna, pedig nem volt ott semmi szokatlan, a háta kicsit meggörbült.- Bözsiéken segítenünk kell - mondta.- Majd kitalálunk valamit. A veremben van még elég élelem, valahogy majd juttatunk belőle Bözsiéknek.- Ma éjjel elmegyek a táborba. Azt hittem, rosszul hallok.- Miket beszélsz?!- Ma éjjel elmegyek a táborba. Csak sötétben tudok besurranni. A szán­tóföldeken kell mennem. Az utakon elkaphatnak. Néztem összehúzott vállait, és tudtam, hogy komolyan beszél, én meg dühösen megpróbáltam okosan beszélni a hátának.- Te megbolondultál? Tudod, hogy milyen idő van odakint? Megvesz az isten hidege, még mielőtt Ókérre érnél. Reggelre csonttá fagyva hevernél valamelyik dűlőúton.- Nincs túlságosan hideg. És majd vastagon felöltözöm. Nem fogok meg­fagyni. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom