Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Maurits Ferenc: Szürkület, szürkületben (a Telep dicsérete) (versciklus)
a hajógyárban felrobbant mellette egy kazán fehérük rajta a gipsz sokáig ül a klozeton és jajgat mozdony minden vasárnap ebéd után kipucolták cipőmet és mentem moziba volt egy nagy csúnya sporhetunk mozdonynak hívtuk szánkón húztuk haza egyszer hófúvásban kiskonyhánkat nagyon jól befűtöttük este kinyitottuk a sporhetajtót a tűz szépen világított mindenki nagyon szerette tisztogatták súrolták mint egy kedves állatot de én nem szerettem minden vasárnap ebéd után levették a remi tetejét és korommal pucolták cipőm orra sohasem fénylett mongolica elseje után mongolicát vett anya szőke mongolicát beszögeztük a kamrába még az éjjel valaki kifeszítette a kamraajtót a nagy százas szöget hiába sírtunk reggel hiába szaladgáltunk a kertben nem lesz nem lesz nálunk disznóvágás
