Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 6. szám - Pozsvai Györgyi: Gondolatok Bodor Ádám novellisztikájáról
Pozsvai Györgyi * Gondolatok Bodor Adám novellisztikáj áról* A jelek, a nevek és a nyomok enigmatikussága JLJ oAox Ádám prózája a talányosságukban szokatlan-szabálytalan léthelyzeteket a téridó' szövetéből metszi ki, vagyis mintát vesz a színhely atmoszférájából. A cselekmény redukálásával egyrészt a térségben hagyott nyomok és jelek, másrészt a térség atmoszféráját hordozó, sugalmazó nevek töltenek be szituáció-teremtó' és hó's-formáló, azaz komplex történet - és jelentésképzó' funkciót. A kisprózái szövegek alappillérei a hely(ség)nevek (toponímák) és a személynevek (antroponímák) - az íróilag újramotivált tulajdonnevek. A nevek jelentés-szóródása elemezhetetlen, így a Zangezur tájegységet jelölő' név rejtélyének és értelmi tartalmának átvilágításához nem a geográfiától, a tudományos meghatározástól remélhet segítséget a befogadó, hanem csakis a név hangalakjára és szövegkontextusára támaszkodhat, vagyis benső' hallására és kreatív emlékezetére. Mivel a toponíma nem tényleges (valóságos) jelöltre utal, ez esetben sem egy konkrét örményországi hegységre referál, hanem egy másikra vonatkozik, melyhez a rettegés, a titokzatos félelem képzete kötó'dik. A Zangezur mint tájfogalom nem bontható részekre, noha asszociatíve belehallható a zeng-az-úr szerkezet. Az idegen kifejezés hangalakja a fenségességet hordozza, a méltóságot képviseli és árasztja. Hasonlóképp a Magúra földrajzi név jelentése is ott van benne, csakhogy, mint maga a hegy, nem mutatkozik meg. Ilyenképp virtuális jelenlétével, magát megvonva határozza meg - Mag(a)-ura(lja) e Szepes megyei hegység — Az erdész és vendége c. rövidpróza atmoszféráját, egy nem éppen baráti hangú ismerkedés szituációját. A névválasztás, -adás tehát fontos része az alkotói munkának. Egy virtuális névjegyzéken a névtelenség, a köznévi definiáltság (a személyiség elhalványulása) éppúgy feltüntetendő', kiemelendő, mint a névazonosság, a - rokonság, a változtatás avagy egy álnév (a személyiség azonosíthatatlansága vagy rejtezése). Mert a nőmén, ahogyan arról a névvarázs széles spektruma (az emberi, állati és növényi létforma közös névre jutása, illetőleg az antropomorfizált toponímák serege) meggyőz, Bodor prózauniverzumának egyik lényeges kohezív erőforrását képezi, amellett hogy hangulati, esztétikai tényezője. E tanulmány a szerző Bodor Adám c. monográfiájának részét képezi. A kötet ez év szeptemberében jelenik meg. (Kalligram, Pozsony - Tegnap és Ma c. sorozat). 64
