Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5. szám - Brenzovics László: Nehéz körülmények között (A Kárpátaljai Magyar Tannyelvű Tanárképző Főiskola alapításának rövid története)
Brenzovics László Nehéz körülmények között A Kárpátaljai Magyar Tannyelvű Tanárképző Főiskola alapításának rövid története Az előzmények J- M. árpátalján korábban nem volt magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény. Bár az Ungvári Állami Egyetemen 1963-tól a magyar filológiai tanszéken folyik a magyar nyelv és irodalomtanárok képzése, de ez természetesen nem elégíthette ki a kárpátaljai magyarság igényeit. A magyar tannyelvű iskolák számára történő tanítóképzés a Munkácsi Tanítóképzőben folyik, amely csak középfokú képesítést ad, s a magyar tagozaton csak a szaktantárgyakat oktatják magyarul. A szovjet érában magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény létrehozására ahgha lett volna lehetőség, a magyar bűnös népnek számított, legalábbis Kárpátalján. A Szovjetunióban íratlan szabály volt, hogy csak a köztársaságok és autonóm formációk névadó népeinek nyelvén folyhatott felsőoktatás, természetesen az orosz nyelvvel, a „népek közötti kapcsolattartás” nyelvével párhuzamosan. Ez azt jelentette, hogy például az Ungvári Állami Egyetemen, ahol az oktatás nyelve elvben az ukrán volt, természetesen lehetett oroszul is felvételizni, előadást tartni, felelni és szakdolgozatot írni. A kárpátaljai magyar közösségnek azonban állandó harcot kellett folytatnia azért, hogy lehetővé váljon a magyar nyelven történő felvételizés, amit általában sikerült is elérnie, viszont magyarul nem lehetett felelni, előadást tartani és szakdolgozatot írni, még akkor sem, ha a tanár értette a nyelvet. A magyar tanszéken is csak szaktantárgyakat oktattak (oktatják) magyar nyelven, a többit oroszul illetve ukránul hallgatták (hallgatják) a diákok. 1989-től a helyzet radikálisan megváltozott, mert a kárpátaljai magyar diákok számára lehetővé vált a magyarországi továbbtanulás. Kárpátaljáról tömegével felvételiztek a diákok különböző magyarországi felsőoktatási intézményekbe. A határ megnyílása két párhuzamos folyamatot indított be: a magyar oktatási nyelvű iskolák presztízsének emelkedését, minek következtében a beiskolázott gyerekek száma nőtt (a magyar oktatási nyelvű iskolák elsőosztályosainak száma 1988-ban 1622, 1994-ben 2442 fő), ugyanakkor a független Ukrajnában kialakult gazdasági válság következtében egyre több magyar anyanyelvű tanár és tanító költözött át illetve vállalt munkát Magyarországon. Természetesen tisztában voltunk azzal, hogy a Magyarországon tanuló diákok jelentős része nem tér vissza, tudvalévő volt az is, hogy országunk gazdasági lehetőségei még jó ideig nem teszik lehetővé azt, hogy az állam által finanszírozott magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény jöhessen létre Ukrajnában, vagy növeljék a tanárképző intézményekbe felvett magyar nemzetiségűek számát. A 90-es évek elején a Gödöllői Agrártudományi Egyetem próbálkozott a Nagybaktai Mezőgazdasági Kutatóintézet bázisán egy kihelyezett tagozat létrehozásával, ahol nagyüzemi agrármérnököket képeztek volna, azonban tervük a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, és a helyi lakosság ellenállásába ütközött, részben
