Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5. szám - Csernicskó István: A számok tükrében - Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlása a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) adatai alapján, némi kitekintéssel
Kárpátalja nemzetiségi összetételét 1989-ben a 2. számú táblázat mutatja be. A hivatalos népszámlási adatok arról tanúskodnak, hogy Kárpátalja legnagyobb kisebbsége a magyar. A magyar anyanyelvűek (166.700 fő) alkották 1989- ben a terület lakosságának 13,3%-át. Azok közül a nem magyar nemzetiségűek közül, akiknek nemzetiségük és anyanyelvűk különbözik, a legtöbben a magyart nevezték meg anyanyelvként. A nem magyar anyanyelvű, de magát magyar nemzetiségűnek valló kárpátaljaiak közül 3.200-an az ukránt, 991-en az oroszt nevezték meg anyanyelvűkként. A nem orosz anyanyelvű kárpátaljaiak 53,7%-a saját bevallása szerint „szabadon bírja” az orosz nyelvet. Az orosz anyanyelvűekkel együtt eszerint Kárpátalján 1989-ben 732.556 fű, az összlakosság 58,5%-a beszélt oroszul. 48.106-an vallották azt a nem ukrán anyanyelvűek közül, hogy anyanyelvükön kívül ukránul is szabadon beszélnek. Az ukrán anyanyelvűekkel együtt 1.020.933 fű, a lakosság 81,9%-a beszélte tehát az ukrán nyelvet Kárpátalján 1989-ben. 514.516-an (a lakosság 41,3%-a) saját bevallásuk szerint csak anyanyelvükön beszéltek. A magyarok száma Kárpátalján az 1979. évi adatokhoz képest csökkent. Ez egyrészt a magyarok kivándorlásával, másrészt azzal magyarázható, hogy a magukat korábban fűleg magyarnak valló cigányok közül 1989-ben többen vállalták saját nemzetiségüket, mint azelőtt (vö. Jemec-Gyacsenko 1993:9). Erre utal, hogy a magyarok számának csökkenésével egyidőben a cigányok száma 1979-hez képest csaknem megduplázódott. (2. táblázat) Kárpátalján ma 10 városi rangú település található: Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász, Nagyszőlős, Szolyva, Rahó, Técső, Ilosva, Csap. Ebben a tíz, ma városi státusú helységben a századfordulón és a századelőn a magyar lakosság aránya volt a legnagyobb. Mára az arányok megváltoztak. Véleményünk szerint nem érdektelen egy kis kitekintést tennünk néhány város nemzetiségi adatainak alakulására a 19. század végétől a 20. század végéig. 3. táblázat A magyarok számának és arányának változása Kárpátalja 6, ma városi rangú településén 1880-1989 között (a városok mai közigazgatási területére átszámítva). Forrás: Kocsis-Kocsisné (1992:34-35) és a hivatalos szovjet népszámlálási adatok. Város Év összes lakos Ebből magyar %-ban Ungvár 1880 14.783 9.165 62.0 1910 21.630 15.864 73.3 1930 35.628 7.600 21.3 1941 38.659 27.896 72.4 1979 89.037 7.619 8.5 1989 116.101 9.179 7.9 Nagyszőlős 1880 4.185 2.474 59.1 1910 7.811 5.943 76.1 1930 11.054 2.630 23.8 1941 13.331 7.372 53.3 1979 21.813 3.042 13.9 1989 25.046 3.171 12.6 Csap 1880 1.187 1.164 98.1 73
