Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 4. szám - Lázáry René Sándor: Gyermeki víg futamok; X-nére; Kettős portrait egy nőről; Muszka idyll; Újra Rouenban!; Hastings felé!; Caen, Saint-Étienne; Kósza papírszeletek; Impressions d’Été; Normann hangulat; Lócsiszári rímfaragás; Ahasvérus a Térjmeg utczában; Mérleg hava; Horgászbarátom hetvenkedik; Pictor Ignotus; Önarckép, visszfény Párizsból; Divus Iulius; Férfiszó
Férfiszó, Antonius Kleopátrához (Alexandria, Kr.e. 30-ban) Nem az vagyok, ki voltam, Kleopátra. Nem az vagyok: magam széttékozoltam. Megkaptad tőlem Krétát, Szíriát, Föníciát, egész Kilíkiát, sőt ráadásul Engem is, ki többet értem egykor hadvezérként, Mint e mocsokteli tartományok... Sok puszta névnél, címnél többet értem Én. Mi mást kívánnál tőlem még, te cafka? Tiéd a dús, színpompás Napkelet - S az is, ki több volt minden napkeletnél. Akarsz-e többet, nőstényfáraóm, cigányrimám? Nem az vagyok, bocsáss meg, istenasszony! Nem az vagyok már, édes Iziszem... Oszirisz-Bacchus, én? Dehogy, te drága szajha! Minek hazudnál? Már egy taknyos méd öreg, Egy kicsapongó örmény némber vagy akár Egy párthus kölyök is könnyűszerrel elbánik Velem, mikéntha szétpergő homokkal játszadozna, Perzselő porral pajkos ujjbegyen! Úgy elpuhultam Én, ki férfi voltam - fénylő piszokban fetreng Részegülten bennem a lélek, mint bíborpalástban Vad lakomákon a vágy, a legutolsó római. Nem az vagyok, bocsáss el most, királynőm. Úgy égek, mint a gályák Actiumnál - loboghatok Már tőled távolodva, miként szelet bitorló Hős vitorlák... Bocsáss utamra. Süllyedjek sötét Húsodba, hajló, lágy hullámaidba: örvénylő tested Termékeny Nílus! Fullassz magadba: istenné teszel! Mélységeidben hadd legyek csak isten, forróságot vagy Áradást hozó, s áradj velem szét, túl a semmiségbe! Aztán eressz: tátongó seb vagyok, mert Érosz kardja Átjárt, mint az álom, és éj van, éj, és lassan mindenek Magamra hagynak, tűnnek múltjaim... Elpártolnak barátok, vert hadak, el, Kleopátrám, El vígabb perc és büszke pillanat; el - kivonulnak belőlem az égilakók is hars zeneszóval... Hallod, Szerelmem? Csillagok: csengettyűk! Fény sistrumai! Görögből fordítottam Maros-Vásárhelyt, 1912 májusában 19
