Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 12. szám - Darvasi László: Bolond Helga (dráma két felvonásban)
Hirtelen csönd lesz. A három polgár bámulja a megzavarodott Richtert. Richter: Mi akarnak maguk Helgával? Fleis: Mazsolát, uram? Kauf: Látjuk, kezdi érteni a helyzetet, Richter úr. Vein: Ezért aztán mi meg is írtuk a Hercegnek, hogy a lány... Fleis: Semmi értelme, hogy maradjon. Vein: Ezzel az utálatos hassal. Richter: Nélkülem fogalmaztak jelentést? Kauf: Úgy gondoltunk, ez Richter úr érdeke is. Richter: Nélkülem írtak a Hercegnek?! Vein: Én írtam, saját kezűleg. Richter: Maguk megkerültek engem?! Fleis: Kérném tisztelettel Richter urat, ne gyűlölködjön. Kauf: Inkább gondolkodjon! Richter elveszi a levelet. Elolvassa. Áll, és bámul. Kauf: Nos, kérem? Richter: Énnekem...ezen...valóban...gondolkodnom kell. Fleis: Minek, ha más már megtette?! Vein: Én írtam, kérem. Fleis: Gyöngybetűkkel. Richter: Holnapig várjanak, kérem. Kauf: Mire, uram, ha minden eldőlt? Richter: Mert írtak egy levelet? Vein: Hanem az olyan is. Kauf: Csak mert nem maga írta meg? Richter: Holnapig kérek idó't. Fleis: Aztán megint holnapig. Kauf: (számol) Az már Húsvét. Fleis: Ismerjük ezt. Kauf: Fleis úr, szerintem legyen belátóbb. Vein: Persze, Richter úr tartja a szavát. Richter: Csak holnap délutánig. Találkozunk ugyanitt. Vein: De vigyázzon rá kérem, én írtam. Richter: Vigyázni fogok rá. Richter el. Fleis utánaszól. Fleis: Richter úr! (Richter megfordul)...ne szökdécseljen annyit...a maga korában...Egy rossz mozdulat és kitörheti a... lábát. Richter el. Csönd, a polgárok tűnődnek. Elégedettek. Fleis azonban egy kissé zavarban van. Fleis: Egy kis segítségre lenne...szükségem...uraim. Csönd. Kauf: Az az igazság, éppen minden fillért az üzletbe fektettem, és... 35
