Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
A színház elhelyezésével kapcsolatos konkrét tervek csak 1894-re készültek el. Lestár Péter polgármesternek a városházához hasonlóan szívügye volt az új színház megvalósítása. A polgármester azt javasolta, hogy: „mindkét épület helyeztessék el a tervezett sugárút torkolatában, a Takarékpénztár épülettel szemben.”30 Ez a mai Újkollégium előtt elterülő parkos részt jelentette. A terv azért tűnt előnyösnek, mert viszonylag kevés ház kisajátításával a két épületnek elegendő helyet lehetett biztosítani. A város elképzeléseit a református egyház vétózta meg. Úgy vélték, hogy a terv megvalósulása hátrányosan érintené a környéken működő boltjaik forgalmát. Egy régebbi, a piactér szabályozásával kapcsolatos szerződésre hivatkoztak: „Az egyházzal kötött szerződés egyoldalú megszegése esetére az egyházközség a bírói utat is kénytelen lenne igénybe venni.”31. Az egyházi közbelépés folytán a vezetőség egy újabb tervezet kidolgozására kényszerült: „A színház építésére nézve másodsorban a Casino és Plébánia épület közötti, ún. Kozma-féle négyszög-épülettömb kisajátítása jönne figyelembe.” 2 Ezt a tervet is el kellett vetni, mert ahogy az később kiderült, a terület nem volt elegendő a színház számára. A város levegőjének tisztasága érdekében parkot terveztek erre a helyre. Egyetlen lehetőség maradt: „A színház részére egyedül megfelelő tér szépségénél és nagyságánál fogva a Szt. Háromság tér, a Barátok tere mellett lenne. E területnek előnye az, hogy semmiféle kisajátítási költséget nem von maga után, s e mellett a teret az épület díszíti, s a Városháztérről is teljesen belátható.”33 A tervnek ellenzői is voltak, de az 1894. évi 150. kgy. határozat alapján a színház helyéül a Szent- háromság teret jelölték meg. A vigadót a zsinagógával szemben lévő térre tervezték. Ez pénz hiányában nem valósult meg. A tanács fontos teendői miatt nem tudott foglalkozni az üggyel, így az 1894. évi 9733. sz. végzésével az iratokat átküldte az Építési Bizottsághoz. A színház ügyével a továbbiakban az Építési Bizottság foglalkozott, melynek 1894. július 29-én tartott ülésén a színház tervére pályázatot írtak ki. Ennek sarkalatos pontjai a következők voltak: „Határoztassék meg, hogy a színház összesen 1000-1200 személyre legyen berendezve...”34 „Javasolva van továbbá, hogy az építési költség 200. 000-220. 000 írtban állapíttassák meg az épület monumentális, de egyszerű legyen, inkább belül díszesebb, s néző helyén két oldalt földszinti és emeleti páholyok, a színpaddal szemben erkélyszékek, tágas karzatok, a földszinten zártszékek legyenek. A pályázatok beadásának határidejéül dec. 15-ikét tartja célszerűnek a bizottság.”35 Mint ahogy az előzőekben említettem, a színházat a Millennium évében kívánták átadni. Ezért az Építési Bizottság azon elképzelése, hogy a színház terveit pályázat útján kell elkészíteni, nem volt megalapozott. Ha a pályázat elbírálására, az eredmények kihirdetésére és más jogi procedúrákra szükséges időt figyelembe vesszük, akkor egyértelművé válik, hogy a színház terveit a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet elkészíteni. Szerencsére ezt a bizottság is érzékelte, és 1894. októberében a pályázat kiírását elvetette. Az építésre szánt összeget 250. 000 forintra emelte és a már korábban szakértőként felkért Fellner Ferdinándot és Helmer Hermant bízta meg a tervek elkészítésére. A két ismert bécsi építész már több színház tervét készítette el, így megbízásukkal a város semmit nem kockáztatott. A közgyűlés 1895. márciusában fogadta el a „városi színház bemutatott terveit, költségvetését és vállalati feltételeit”.36 „Ezen terv szerint a színház tehát a Szent- háromság téren épül, de nem a Halasi utca irányába, hanem a piaczteret rézsút átmetszvén, háttal a most még meglévő Ladányi ház belső végének, s így se a Halasi 37
