Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
képest hogy helyezkedjen el. Miután a közgyűlés már elfogadta a városháza építési terveit, melyek előírják, hogy az épület a Nagytemplomtól 25 méterre legyen és homlokzata egy síkba essen a templom homlokzatával, a bizottság 1893-ban tartott ülésére indítvány érkezett be az elhelyezéssel kapcsolatban. Tartalma a következő volt: „E terv szerint az épület a rom. kath. nagytemplomtól 30 méterre kezdődnék, s irányára nézve azon főszempontot követi, hogy az épület a kinyitandó új piacztérrel álljon szembe,... s ezek mellett pedig a templom oldalhomlokzatának érvényesülésére is tér engedtessék. Ezért a fohomlokzatvonal a templomnál 7 méterre belebb kezdődnék és pedig annál is inkább, mert a túlsó oldalon levő plébánia épület is megfelelően belebb kezdődik és így az elhelyezés teljesen arányos lenne.” 9 A bizottsági ülésen folytatott vita után szavazásra került sor, ahol a többség a már 1891-ben elfogadott tervezet mellett foglalt állást. Szavazás után Lestár Péter a kisebbség nevében bejelentette, hogy a jóváhagyott elhelyezésből származó felelősséget nem tudja felvállalni [20]. A tervek megvalósítása A régi városháza épületét 1892-ben bontották le, hogy helyén megkezdődhessen az új városháza építése. Az építkezés ideje alatt a városi közgyűlés üléseit Ugrik Pál Nádor nevű kávéházának nagytermében tartották, amit évi 100 frtért béreltek. A város Lechner Ödönt és Pártos Gyulát bízta meg az építkezés műszaki és műépítészeti teendőivel 14. 000 írt munka, illetve tiszteletdíjért. A kivitelező Lichner Dávid és fia cég és társai Jiroszek Nándor, és Krusz Lipót voltak. Az új városháza alapkövének ünnepélyes elhelyezése 1893. május 3-án volt. Az építkezésnél Zaboreczky Ferenc mérnök mint építésvezető, Kerekes Ferenc pedig mint műszaki vezető működött közre. A tervezők a kivitelezés során gyakran tartottak helyszíni szemlét. Az építkezést 1893 tavaszán kezdték el és 1895 nyarán fejezték be, ami körülbelül 27 hónapot jelent. A közhivatalok 1895. augusztus 1-jén beköltöztek az épületbe. A városháza avatási ünnepségét 1896-os évre tervezték, de a közgyűlési terem nem készült el, ezért azt csak 1897-ben avatták fel. A Millennium évében már több rendezvényt tartottak a városházán. Itt ülésezett például a Diákkongresszus és május 16-án a városi törvényhatóság ünnepi közgyűlését is itt rendezték meg. A városháza közgyűlési termének falfestményekkel való díszítése a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 1894. augusztus 7-én kelt leirata kapcsán merült fel. A miniszter felhívta a törvényhatóságot arra, hogy az ország történelmének helyi vonatkozású jeleneteit szoborban vagy képekben örökítsék meg, ezzel is méltó emléket állítva az ország ezeréves ünnepének. A közgyűlés 1894. szeptember 24-i ülésén határozta el, hogy az épülőfélben lévő városháza közgyűlési termének falát történelmi tárgyú falfestményekkel fogják díszíteni. Az előterjesztésről a Millenniumi Bizottság Művészeti, Nevelésügyi, Történelmi Albizottságának kellett előterjesztést tennie. A bizottság 1894. november 18-án tartott ülésén tárgyaltak a képek témájáról. A javaslatok alapján két esemény jöhetett szóba: az alpári csata és a pusztaszeri gyűlés. Az ülésen elvetették az alpári csatára vonatkozó javaslatot, mert úgy vélték, hogy egy csatajelenet mozgalmassága nem illene a terem hangulatához. A csatakép helyett Ferenc József arcképének megfestését ajánlották. 34
