Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Zelei Miklós: Vajk Pis (elbeszélés)

bői, mi meg ott avatunk Szent István napján, széles nemzetiszínű szalaggal masniba kötve mint polgármester meg városatyák, az ország legszebb terén, Közép-Euró- pa legszebb terén, Európa legszebb terén, a világ legszebb terén ezekbe a figurákba vizet, legfeljebb moslékot érdemes bevezetni hogy, Szent Istvánnak van-e reklámértéke, azt tudományosan kellene felmérni, és ha van, számokkal igazolni, hogy lehessen rá üzleti tervet építeni, a Szent-István-vízköpő ugye hérosz és heroina, most már hogy ki lett szabadítva, lássák már a szemüktől, hogy fél figura van, mert Szent Istvánt a Kádár utálta, gépállomási ünnepélyt csinált belőle, Gizellát meg orosz géppisztolyosokkal őriztette a Gellért-hegyen, Európa legszebb hegyén, mert hol van még ilyen folyó, hogy fölötte így a hegy, rajta meg most már kiszabadítva Gizella, a kezében pálmával, ami appszolút fölösleg, egy karonülő kell nála, a Magyar Nép! gyermek és jelkép, Szent István királyt oda kell állítani mellé, föl, buzdítva jön a víz, mondjam, MONDOM, a Kárpátoktul le az al-Dunáig egy bősz üvöltés, egy vad zivatar, szétszórt hajával, véres homlokával áll a viharban maga a magyar, nem hallják, sziszeg a kisantant, ÖNTÖZÉS! a sívó homokon, a Nemzet! ősmagyar királyunk öntözi a nemzetet, és akkor végre egy érthető mű is, nem a sok kicsavart lábú krikszkraksz meg cihopatájú torzszülött, hogy csak a népet bolondítsák, az élettől is elvegyék a kedvét, ha a reklámértéket a felmérés igazolja, akkor a Szent István-víz- köpőt a BNV-én kell felállítani, vízköpés közben magyar nemzeti dalok szóljanak, zenei tervet is készítettem, a Rákóczi-indulóra bekapcs a víz, Brahms magyar táncai közben kiteljesednek és magasra szöknek a sugarak, nagyra becsüljük persze, hogy a pszalmusz hungarikuszokat, meg a székely keservet, Bánk bánt, de a Szent István-vízköpőből a derűnek, a büszkeségnek kell az éltető vízzel magasra szállnia, egy olyan kép köpője, amelyik életerőtől duzzadtan néz a nem elkerülhetetlen jövőbe, bárki, ha rápillant István és Gizella kivilágított vízsugárral körülvett, zenélő alakjára, annak jó benyomása lesz rólunk, magyarokról, ÉGŐ KEZzel írom ezt a levelet! a mohácsi vészt kellett volna elcsatolni, nem a tengert, hogy elbánnánk velük, ha Mohács már 1526-ban hozzájuk tartozik, Kolozsvár meg ma is hozzánk, a magyar ember MAGYAR: egy kriptomagyar! ne víz, vér ömöljön Szent István koronájából, igeeenü! amelyik magyarnak egy gyereke van, az nacionalista, amelyiknek kettő, az soviniszta, amelyiknek három, az fasiszta, meddig megy így, igeeen, HAT NEM! Szent István-vérköpő, a nemzeti fizikai állapotáról is direkt mondva valamit, semmi védőital, és így kellett a kénraktárban huszonhét évet dolgozzak, hogy hetvenévesen már semmit ne tudjak munkavégezni, pedig volna rá nagy szükségem, de seggre vagyunk teljesen ültetve, és képzeljék el, ahogy a vízszökés méltóságteljesen megáll, Fények fölerősödnek, és felhangzik a Háry János nyitánya mint reklám, és Szent István szíve fölött megjelenik holográf magyar találmány, annak a cégnek az emblémája, mely a reklámidőt megvásárolta, és ha például cipőgyár, akkor a királyi pár lábán annak a cégnek a csizmái, cipői, papucsai változnak, a csereszünetekben harisnya-, zokni-, harisnyanadrág, nejlonharisnya reklámozás, csak stílusegység, micsoda lehetősége a magyar óragyártásnak, ha termékei Szent István jogart tartó kezének csuklóján jelenhetnek meg, Gizella kecses nyakában, ha ébresztőórájuk jelzésére indul a vízszökés, és a legnagyobb befektetők neve felhangzik magyar népzenei feldolgozásban, utolsó szemét, külföldi meg hazai csirkefogók internacionalizmusa a mindent ellopás, kilenc évig laktunk a cethal gyomrában, mint, kukac a sajtban, féreg a tormában, lapostetvek a nemzet faszán, ezt tegyétek ki az ablakba, olyan férgek, amiknek az egyik felük poloska, a másik felük tetű, rohadt fasiszták, köpedelem, gennyhuszár banda, hólyagok, balfaszok, árulók, te puncsfagyi, bazmeg, kimész a napra és csak mazsola marad belőled, a mai német nyelv Giesel, azaz túsz szava, amely fogalom eredetileg a hadifogoly megjelölésére szolgált a germán nyelvben, a név értelme az olyan nemesi lány, aki idegen uralkodó udvará15