Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6. szám - Temesi Ferenc: Pest (regényrészlet)

Annyi történet van a világon, hogy néhányukról ki kell derüljön: igazak. Ez itt például az. Egy nap bozontos, nagy kutya került hozzánk az utcáról. Zsömleszínű volt, néhol fekete foltokkal, barnásvörös árnyalatokkal, a fülei rőtek. Angol, német juhász, vízi kopó, tán még airdale terrier vér is csörgedezett ereiben. És a pil­lantása! A mosolya. Azok az okos, mélybama szemek! Én gyerekkoromtól fogva a kutyáké voltam, szinte égi jelnek tartottam jöve­telét. Az sem zavart, hogy Nadine és Nikolett (Farkasnak még nem volt szava­zati joga) Bundásnak keresztelték el. Én közönséges névnek tarottam. Ez a ku­tya akaraterővel rendelkező lény volt, aki ismerte a szeretet rabságát, a bánat örömét, a harag gőgjét vagy az önérzet iróniáját. De Nikolettnek a kecskeölelés, karvalykarolás, csókacsók és hasonló nevű csiklandások és böködések feltaláló­jának véleményére oda kellett figyelni. Minden vágy későn teljesül, állapította meg és térdéről az ölembe csusszant. Újra meg újra. A kertben feküdtem a pokrócon és Varga Llosá-t olvastam: — Maga kutya vagy emberi lény? — Kutya, kadét. — Akkor miért áll két lábon, a kutyák négykézláb járnak. Ártatlan, öntudatlan szexuális játék volt ez a csúszdázás. Nikolett mindig ak­kor mászott meg, ha sokáig elmaradtam otthonról. Miközben olvasok, hallom ám, hogy Nikolett egy lecsúszás alkalmával azt mondja: Lepkemama a szótárba, szotty. Szellő érintette meg arcom. Most Katinak sem kellett szólnia, tudtam, fontos pillanat ez. Még azon az éjszakán megírtam a következő szöveget (bocs, de akkoriban még picinyt modernyista voltam volt posztilag): Kutya (címszó egy értelmező szótárból) Megjegyzés: Mivel a szótár egy példányban jelenik meg, és egész terjedelmében nem közölhető, a szócikkben előforduló fontosabb szavak rövid explikációját szám alatt adjuk. I. REX nagyon kicsi volt mint én olyan volt mintha farkas lett volna csak kicsi farkas én erre nagyon büszke voltam de anyu dühös volt rá mert folyton bepisilt egy nap emberek jöttek érte és elvitték egy teherautón anyu azt mondta sétálni viszik nem értettem miért kell hozzá autó és vártam és vártam és aztán csinál­tam az udvarban egy emlékművet neki kavicsokból meg egy virágcserépből de a cserepet elvitte egy lakó II. HEKI nagyapáé1 volt és már elég öreg amikor megismerkedtünk a nagya­pa azt mondta neki na Heki hogy öleli a legény a lányt és akkor ő kétlábra állt átölelte a derekamat és megnyalta a képemet pedig én kisfiú voltam és nem kis­lány nagy fekete kutya volt úgyhogy amikor előadást2 rendeztünk a kapu alatt sok falusi gyerek nem mert bejönni miatta nagyapa mesélte hogy negyvenöt- bem megnyalta a géppisztoly csövét amikor egy orosz katona ráfogta ez a kato­na egyszer részegen a plafonba eresztett egy sorozatot de különben nagyon 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom