Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6. szám - Balázs Attila: Solanum Tuberosum (avagy krumpli)

S a következő csavar abban van, hogy ebből az előadásból - mi, többen jóhi- szeműek - egy hangjátékot csináltunk. A hangjáték a tavalyi év folyamán ké­szült el a Magyar Rádióban. (Erről van szó.) Most ezt a szöveget tesszük közzé, amely feltehetően a további SOLANUM TUBEROSUM előadások szövegét ké­pezi. Tehát játssza az alkalmilag összeálló Tranzit-színház. Ott, ahol akad rá vevő. Rendező: Surányi András. Szereplők: Szabó (Bicskei István) Varró (Döbrei Dénes) Kisasszony (Bicskei Flóra) Kisasszony II. (Varga Henrietta) Férfi hang (Balázs Attila) Szabó Kisasszony, meg tudná nekem mondani, merre van a vadgesztenyék utcája? Kisasszony Hirtelen nem is tudom... Szabó Léteznie kell valahol. Az emlékek nem csalhatnak meg bennünket ennyire. Kisasszony Ez az ön véleménye uram, de a vadgesztenyék utcája? Talán Vad- gesztenye utca? És hányas szám? Szabó Mindegy. Ismertem egy urat, aki a háború előtt lakott itt. Ön, esetleg az ön édesapja - emlékszik az úr apjára? Kisasszony Melyik háború előtt? És szemüveges volt? Szabó Nem is tudnám hirtelen megmondani... Netalán emlékszik az édesany­jára? Kisasszony Szép magas, nagyon csendes? Szabó Csendes? Hm... Vagy a testvérére, akinek mindig masni volt a hajá­ban? Látja, hölgyem, én egészen pontosan emlékszem. Még az édesanyjuk Sin­ger varrógépére is. Tudja, annyi év után minden eltűnik, a gesztenyéknek pedig nincs személyes emlékük. Se egy súlyos ág agyoncsapta, valahol az idegenben sorsát toldozott-foltozott íróról, finom cémaszálakról, meg amúgy semmiről sem. Különben is kivágják őket. A gesztenyéket. Aztán meg a háború... Az em­berek... Kisassony Vagy egyszerűen csak az idő? De ne is haragudjon, uram, nagyon sietek. Szabó Siet? Kisasszony Igen, uram. Sietek. Szabó Akkor csak siessen, kérem, én még maradok... Kisasszony Hol? Szabó Itt. A határmezsgyén. Kisasszony Milyen határmezsgyén? Ki maga? Szabó Oly mindegy, kisasszony. Nem mindegy? Én az álom és a valóság em­bere vagyok. Pontosabban: az emlékeké és a felejtésé... De tényleg nem fontos. És most lemegyek ebbe a pincébe. Tegyen, kérem, úgy, mintha nem látta volna, jó? Kisasszony Kérem, úgy teszek. Lábbal hajtott varrógép zaja. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom