Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Zalán Tibor: Avarpergés (vers)
Zalán Tibor Avarpergés Mi ez a tér a két kezem között Homály tömbjei között árnyalak jár nehezen lép szuszogását távolodni hallani az ablaknak háttal már át az üvegen lép nincs ellenállása hozzá a fénynek ahogy így közeledik Semmi árnyékát a semmire visszaejti se gyűrűzés se csobbanás csak szélverés valahol eltévedt visszhangja valakinek s a belsejéből megsímogatott föld halk átszivárgása - szükölés kottatermei Többé nem érkezik meg a Tiszán a roppant aranygálya aranytajtéktól habos szörnyállataival Maradnak a drága nők akik a horizonton egyensúlyoztak ringatták csípőjüket hosszú combjuk tövében lakott a meleg s a csengetés a drága nők emléke a melegük emléke a csengés emléke nemléte Teák illata rohadt a szélben rohadó szélben illatok teák s a Tejút alaktana 73
