Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Balog József: „Én mindig képekben láttam a világot” (Baka István-kazetták)
nagyszerű, szívbéli barát, ugyanakkor félelmetes és cenzúrázandó, tilalmas és kiközösítendő, elnémítandó és letiprandó ellenség volt. A költészet, mely teleírt lap, amin a forradalom, a szabadságharc üzen vagy éppen ellenkezőleg a lakáj, az udvaronc, a talpnyaló firkant néhány sort, aztán bérével kocsmába, lóversenyre, kurvák combtövébe rohan, és kihajtott gallérú, fehér ingben, tüzes szavakkal renoméjáról szaval, bizony! Néztük A Katonát Aki Kérdez, a Hosszú Fekete Hajú Lányt Aki Érzékien Versmond De Még Nincs Itt A Szexuális Forradalom Ideje, néztük Fodor Tamást, aki korát megelőzve belülről élte a verset, és nem szalutált, ahogy az egész műsor 1975-ben Jelentette”, hogy vannak Új Versek És Fiatal Költők; néztük ezt a véletlenül nekünk üzenő kazettát, amit kibányászott Valami Lány A TV Archívumából Aki Már Nagyon Is Jól Tudja Mi Az A Szexuális Forradalom; sírtunk és nevettünk — én úgy emlékszem -, volt ott egy fiatalember, 27 évesen, aki... ”... gyerekkoromban ezért írtam verset, mert ez megkülönböztetett — nem is megkülönböztetett -, megvédett mástól. Nagyon gyámoltalan gyerek voltam, akit mindenki ütött/vert és eszembe sem jutott visszaütni, és a sértett önérzetemet pofoztam helyre azzal, hogy verset írtam.” 1995-ben a Szekszárdi VTV „Egy csepp méz” címmel készített „lírai portrét” Baka Istvánról, ahol - húsz év múlva... „... lelkileg nagyon sérülékeny voltam, valószínűleg azért lett belőlem, aki lett. ma is tele vagyok sérelmekkel, elfojtásokkal, szorongásokkal, amiket a versekben tudtam kiélni...” Szutyejev meséin tanulta meg a nagybetűket. Mondja. Nyolc éves kora óta tudja, hogy költő lesz. Tudta, hogy költő lesz. Hogy a HUSZT disztichon. Nem tudta 18 évesen. Végigtanulta a verstant. A magyar nyelv minden formára alkalmas, míg az oroszból inkább a verszenét tanulta meg. Pilinszky nem volt formaművész. Mondja az 1989-es „Szekszárd-inteijú”-ban. Mégis az ő szigorúsága, zártsága... „olyan létélmény-lírát szeretnék művelni, mint Pilinszky János. Csak az én létélményeim nem olyan »magasak«, mint az övé. más a kiteijedésük — a mélységük nem akkora, de a kiteijedésük nagyobb.” Csíkos ingben, széles gesztusokkal, vitálisán, él a szeme a szemüveg mögött, nem árnyékot, fényt és nedvességet ad az ital, nyegleséget nem, részegséget sem, feloldást, oldást is csak annyit, ami méginkább magához köti. Menthetetlenül. Míg az 1989-ben készült „Szekszárd-inteijú”-ról nem tudom, hogy valaha is adásba került-e - a felvételen látható néhány vágás, de stáblista, cím, cégjelölés nincsen —, addig bizonyos, hogy az „Egy csepp méz - lírai portré Baka Istvánról” — adásba került, ahogy Banner Géza portréfilmje is egy évvel korábban - feltehetőleg egy for42
