Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Baka István: Rapszódia; Sztyepan Pehotnij feltámadása; Délután. Nyár (versek)
Baka István Rapszódia Fázom Ez a tél hidegét a csontban Növeszti vázzá elmeszesedett Napok hetek Deres didergő idegek Iszalagjaival befonva Csak belül fehérlik a test Körötte hús vér belek mocska Belül szilárd gerinc még az idő De körötte abban mi eleven Szövet burjánzik gennyed a Jelen Február eresze alatt Jégcsap csöpög fejemre pillanat Pillanatot követ akárha A vallatásra várva Kínzókamrában állnék Az űrben a galaktika-spirál még Lökdösi felhúzott rugó a perceket A Föld remeg Megdördül és lavinaként lezúdul Az ezredvég és mindent elsöpör Kezdődhet újra Az Isten és a Sátán közti pör Csak itt alant már nem marad tanúja Mint lovak szemét a halál Vadvizeket homályosít a jég A táj zihál S még rúgkapál lerogyva De szügyéből kiáll Egy jegenye pikája s fölméred a Holdra Ez hát a vég Mondogatom most majd elővezetnek Létem cellájából s mindent bevallók Nem szórok átkokat az égre Mert féreg-sorban tartott Vers és ciklus-részletek a költő hagyatékából 1
