Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 1. szám - Visky András: A történet vége. A régi Isten (vers)
Visky András A történet vége. A régi Isten legyen átkozott az igazságtalanság az önkény a dölyf az ellenségeskedés megtorlatlan marad húzd meg magad tömörülj nem érti senki azt mondja nincs igazság amihez képest igazságtalanság volna az ami eltipor ha pedig immár eltaposott a lélek ellen földi por harcolhat de mit ér el harcolhat de mit ér el tömörülj amihez előbb el kell tiportatnia földben egy ülni mondta péter nem érti senki mondta a toronyban ültünk a széles ablakpárkányon a zöld zsalugáterek mögött és néztük a határátlépő szerelvényeket átfüstöltek a határon jól láthatni onnan hogyan vannak román fák és vannak magyar fák vannak román bokrok és vannak magyar bokrok van román hóhullás és magyar hóhullás jól kivehető onnan föntről az a mozdulatlan kígyó ott nem messze
