Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 2. szám - Kovács András Ferenc: Gyermekrajzok Franciskának, Krisztinkának (Házikó kerttel, kutyával; Kopt apa verse; Két altatódalocska; Ezerkilencven kisfiam; Zenélgető szerkentyű Fanninak; Nekeresdország királya vagyok; Ha egyszer nyugdíjba leszek) (versciklus)
Kovács András Ferenc Gyermekrajzok Franciskának, Krisztinkának „Kubla kán tündérpalotát építtetett Xanaduban, hol roppant barlangokon át örök éjbe veti magát az Alph, a szent folyam. (.......................................) Ritka művészet, ihlet és csoda: jégbarlangok és napfénypalota! (■...................................) Ismertem egy lányt valaha, látomás lehetett: (- -) mert mézen élt, mézharmaton, s itta a Mennyország tejét!” (Coleridge: Kubla kán - Szabó Lőrinc fordítása) Házikó kerttel, kutyával tetőtlen házam ellebeg nincsen gyerekszobája fölkapja sárga napsugár ringatják mázolt fellegek fényfergeteg dobálja lakásom elszáll fellebeg fácskám kertem palánkom a földön semmi sem marad csillag csahol fönn megremeg kutya kereng a láncon
