Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 12. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény) II. rész

- Sokszor eljárt hozzánk. Néha segített rajtam. Bevitt a Váry kastélyba, ahol János napon citerán játszottam és kártyát osztottam. Sok pénzt kerestem ak­kor. Nagyapád okosan igazgatta a birtokot, jó gazdatiszt volt.- Neki köszönhetem ezt a tanyát és a negyven lánc földemet. Meg az össze­roppant koponyámat. Az ő szekeréről estem le.- A tanyát és a földet megvigyázom - mondtam. Gyalog és lóhátról is.- Többször láttam lóháton a határban - mondta Paulina. Elment egészen a nagy folyókig?- Ahhoz nagyon gyors lábú fehér lovat kell szereznem. Most gyalog járok, vagy pejlovakon. De a nagy folyókhoz mindenképpen elmegyek még.- Mikor?- Hamarosan. Aratás után biztosan. Esténként szeretném ismét megnézni az őzeket és a szarvasokat.- A lányokat?- Ők a legszebbek a nagy folyók mellett. Úszkálnak a folyók két partja között, és gyönyörű tiszták, amikor kijönnek a vízből. Imris Tamás értetlenül és kicsit bambán forgatta sebhelyes fejét, hol a felesé­gére, hol énrám nézett, aztán a pléh tányérba nyúlt és markolt a vadmeggyek­ből, a magokat a földre köpdöste. Én is szemezgettem a tányérból, Paulina leült a farönkre, kislányát az ölébe vette, fényes szemekkel nézett valahová messzi­re, mint aki a nagy folyókat keresi. A baromfisereg lassan kezdett bevonulni az ólakba. Imris Tamás ásított, fáradt volt nagyon, a szőke kislány is nyűgöskö- dött Paulina ölében, a tanyasi emberek korán kelnek és korán fekszenek. Ideje volt haza indulnom. Egy szekér közeledett a tanya felé, rossz sovány ló húzta, a szekéren Török Ádám ült. Amikor meglátott az eperfa alatt, megállította a lovát a tanya előtt.- Mit csinál Török Adám ilyenkor a határban? - kérdeztem elképedve.- Ő az új szomszédunk - mondta Imris Tamás rosszkedvűen, mint aki nem örül az új szomszédnak. Megvásárolta a Pankov tanyát, és azóta vadászpuská­val járkál a földeken. Felkeltem, megsimogattam a nyűgösködő szőke kislány fejét, odamentem a szekérhez. Török Adám alaposan megszemlélte a sötétzöld egyenruhámat, elégedett volt.- Egészen jóvágású ember lett belőled - mondta. Ez a bő nadrág eltakarja görbe lábaidat.- Minden valamire való férfinak görbék a lábai egy kicsit - mondtam. - Csak a fiatal lányok és fiatal asszonyok járnak egyenes lábakon, ezért olyan szépek.- A faluba megyek - mondta Török Ádám. Szállj fel, ne görbítsd tovább a lá­baidat. Felugrottam a szekérre, Török Ádám elindította girhes lovát.- Néhány héttel ezelőtt azt hallottam, hogy agyonszúrtak a Kiss János kocs­májában - mondtam.- Az emberek mindenfélét összefecsegnek rólam. Azt is mesélik, hogy Milacs- ki Iván összetett kézzel térdelt előttem és istenként imádott. Pedig csak legug­golt, hogy felemelje a kislányait. A Jaksics térdelt le előttem, de ő sem imádko­zott. Biztosan te fecsegtél ezekről a dolgokról mindenfelé.- Senkinek sem szóltam egy szót sem. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom