Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8. szám - Borisz Hrisztov: Apám sírjának áthelyezése; Égi jel; Macska az úton; Az ember a sarokban (Utassy József versfordításai)
Az ember a sarokban Ma betért a kávéházba egy üveg bort meginni, átöleli a poharat, simogatja hasát, a terhes asszonyáét. Fogadjuk öt, hajoljunk meg előtte, ahogy illik, az elcsigázott zenekar utolsó leheletéig csak neki játsszék. Mit számít, hogy csüggedt szárnya van, s bánat ül szemében - (olyan fáradt, gyötört, hiszen kövekkel hajigálta meg a sorsunk). Mit számít, hogy elméje elborult, és most a legyekkel beszélget - a vendégnek tejet, madaraktól tejet kell lopnunk. Vegyük le nagykabátját, és foltozzuk meg a rongyos ujjat, és ha tolvaj, kérdezzük meg tőle, hová rejtette el a lopott holmit - hiszen ő is a partról érkezik, ahol gyermekkorunk a vízbe fulladt, hiszen ő is napból és sárból van dagasztva, mint mi. De ne erőltessük rá az ízlésünket, fájdalmainkkal ne mérgezzük - az egyetlen fontos dolog itt ma az ember a sarokban. Maga akar ostor és ló lenni, hajtván a kétkerekűt, a mogyorót ő fogja feltörni marokkal... Terítsük meg szépen az asztalt, és aztán hagyjuk magára. A pult mögött várjuk meg őt nagy türelemmel és gyöngéden ő alszik most, az álom istenével harcol bizonyára, vagy pedig a sötét lyukba bámul, amit könnyei vájtak mélyen. Utassy József fordításai 22
