Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 6. szám - „Ugye, ír újra?” (Domahidy András és Katona Piroska levelezése)
ha megfeszülök se tudom, ki az a Domahidy Gedeon. Bizonyára tudnám, ha az apja nevét tudnám, de ez már a háború utáni generáció és lám, ha nem vigyáz az ember, elvész a nyom. De honnan veszik, hogy még ebben az évben haza szándékozom látogatni?1 Ez sajnos nem igaz, az 1982 is kérdéses. Semmi rebegés nincs arról, h. kiadnának, de jólesik, ha hazautazok közül van, aki az Árnyakkal tér vissza. Kettő: Tóth Bandi (akinek Szendrey Júlia konnekciójáról nem tudtam, köszönöm) nyolcadikos volt, amikor én elsős, a Mintában (Nagy Péterrel) és mint az önképzőkör elnöke és kitűnő diák, nagy tekintélynek örvendett. Csak olykor lehettünk hittanórán együtt, de Benda Marci, Kosáry Domokos, Elek Péter stb. révén (via Ref. Gimnázium cserkész- csapata és az a réven szerzett baráti kör) sokat voltunk együtt. Hazautaztomban is felkerestem az egyetemi könyvtárban. Jellemző, olyan sorozata volt a református önképzőkört elnököknek, hogy amikor a mi osztályunk került nyolcadikba, Péter és én indultunk és a katolikusok, hogy vége legyen a sorozatnak, megválasztották Petárt, alelnöknek engem. Mit csinál most Bambusz (ahogy hívták) nyugalmi állapotában? Egy év után a héten újra elkezdtem írni, első alkalom, hogy nem ment minden a papírkosárba. De ez semmire sem garancia. Három jónak tartott mondat megtartott három oldalt. írtam, hogy Csé hosszú levélben gratulált a Kariatidákhoz? Azt írja, szektám van Magyarországon. Ez a kedves Csepinszky Mária is ezt sejteti, persze, hogy jólesik. Ma éjjel franciaországi Domahidyak érkeznek hozzánk előbb tíz napra, majd egy melbournei két hét után újabb tíz napos látogatásra. Apám öccsének fia és felesége holland anyától, a feleség német, Viktor nem tud magyarul, de a rokoni vér- ség, ha ez bombasztikusán is hangzik, magyar szívet adott neki. December elején jön haza Henriette lányunk Franciaországból, most volt Pesten egy hétig, és autón átment Koltóra egy napra. Ha Pesten jár, miért nem keresné fel sógoromékat az Úri utca 27. alatt, feleségem családja régi házában. Zombory György és Lívia - Gyuri 6 évvel idősebb, mint én, Lívia ugyanannyival fiatalabb. Mindenesetre írok nekik. Sok kézcsókkal és üdvözlettel nővérének is, szeretettel Andris Kecskemét, 1981. nov. 29. Kedves Andris! Csak vártam, csak vártam egész novemberben, hogy megérkezik küldeménye, de hiába vártam. Most már azt kell hinnem, hogy elsüllyedt a hajó, vagy csak a pirosfedelű folyóirat került süllyesztőbe. Mindenképpen kár érte! Sajnálom, hogy hiába fáradt a feladásával. Eddig még minden rendben megérkezett, amit küldött. Úgy látszik, most másképp van. Vajon az én küldeményem (a Simonffy könyv) odaért-e? Levele a szokott 10 nap alatt jött meg. Épp Pesten voltam, oda küldte utánam Margit, így aztán rögtön fölhívtam Tóth Bandit, hogy a feltett kérdésre - mivel foglalkozik nyugdíjasként - ő adja meg a választ. Nagyon örült az érdeklődésnek, üdvözletét küldi, elmondta, hogy megírta az Egyetemi Könyvtár történetét, most az egyetem történetéhez gyűjt adatokat, mindig van valami megbízatása. Azt már én teszem hozzá, hogy tevékeny nagyapaként is működik, feleségével együtt sokat segítenek elmagá- nyosodott öregeken családi és baráti alapon. A többi említett iskolatárs közül Kosáry elviselhetetlenül nagyképű, de vannak érdekes és értékes művei. Benda Marci kecskeméti lányt vett feleségül, akit gyermekkorunktól ismerek. Ritkán találkozunk, de a távolból szeretjük egymást. Marci oly fiatalos, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor felesége 40 éves érettségi találkozóját náluk tartották, az egyik volt tanárnő a fiának nézte. Domahidy Gedeon őseit nem tudom kinyomozni, de nem is fontos. A tévében láttam Domahidy László operaénekest, amint régi dalokat, kuruc nótákat énekelt. Ő nem rokon? Sajnáltam szegényt, mert nem könnyű szerep reflektorfényben kiállni és 57
