Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 6. szám - Kabdebó Tamás: „33” (emlékezés) III. rész

műkincseit, és „ellenőrizze” az Urbs belső életét. Az istenek című Róma-regény ta­nulmányútja volt tehát ez a kirándulás. A könyvet, 1982 karácsonyára (1983-as im- primátummal) az Újváry kiadó hozta ki. A szerző az 1000 kinyomtatott példányból honorárium gyanánt százat kapott. Három írói esten elkelt mind, a könyveseknél Újváry bácsi 900 példánya is. Ez a könyv, a Minden Idők-éhez hasonló siker volt, minden nyugati magyar lap, minden rádióállomás méltatta, Határ Győző remek­műnek nevezte. Második kiadása Pesten, 1991-ben jelent meg a Szépirodalminál. Kovács Sándor Iván Szerb Antal és Cs. Szabó itáliai könyveihez hasonlította Káté regényét. 1982 nyarán két új álláslehetőség kínálkozott. Essexbe, amit végül is nem aján­lottak fel, Ági is szívesen elment volna; Írországba, amit felajánlottak, nem. Először abban állapodtak meg, (hogyha Káté elvállalja az állást), hogy gyakran hazajár, amíg Ági korai nyugdíjaztatását nem kéri. Mikor már ez az idő is közeledett, Ági megjelent Maynoothban és kijelentette, hogy ő soha sem hajlandó csatlakozni, azaz Angliát elhagyni. Szó ami szó, az elválás lehetősége Káté fejében is megfordult, mielőtt útnak indult volna. Egyik öreg barátja Azirjan, a hétnyelvű örmény kereskedő, baljósán búcsú­zott tőle. Ha azonban a jövőt protagonistánk világosan előre látta volna, nem indult volna útnak. 29. MAYNOOTH COLLEGE, COUNTY KILDARE, ÍRORSZÁG 1982 nyarán volt az interjú, a College 1765-ben épült koragyörgykori kiskastélyá- ban, amit az angol kormány Leinster hercegétől vett meg, 1795-ben azzal a céllal, hogy felsőoktatási szintű papneveldét nyisson kispapok számára. A College azóta hosszú utat tett meg, 1994-ben 4500 diákot számlál és két egyetemet egyesít: a Pá­pait és az ír Nemzeti Egyetemi Hálózat egy részét, a világit. Az 1765-ben épült szárnyban, a vizitáló püspökök vendéglakosztályában kapott szállást. 1983 március eleje volt, metsző szél, nyirkos hideg, a kandalló nem tudta átfűteni az óriási szobákat. Hősünk didergett. A papok asztalánál, az elnök jobbján étkezett, finom óbort ivott, a báránysültből kétszer szelt neki a majordomo, a misén a hátsó padban ült, s egyelőre munka és szabadidejében egyaránt, az új könyv­tárépületen dolgozott. Az írek szívesen fogadták. Felhívták figyelmét az ír-magyar történelmi párhu­zamra (melyről már Fáj Attilától értesült), erről írta befolyásos tanulmányát, mely először angolul jelent meg, aztán - Jeszenszky Géza történelmi docens lektorálása során - magyarul is, a Századokban. A tanulmány ötletéből 1993-ban filmet írt (ő és) Czeglédy Nina, melyet magyarul a pesti, angolul az ír televízió közvetített. Az egyedül élő embernek egyedül élő barátai támadnak: teniszpartnerek, vénlá­nyok, biliárdcimborák. Ilyen volt Martin Pulbrook, a horihorgas angol klasszicista, aki egy ír apáca tanársegédnek udvarolt. Kettejük plátói barátságát megszakította a nő egy ötéves németországi kiküldetése, mialatt Pulbrook megnősült és immáron (1994-re) három gyermek apja. Am az események elébe vágtam: Káté jóhiszemű ember lévén, barátjának tekintette a magányos Pulbrookot, heti snooker csatákat vívott vele és beszámolt neki rendjén, a könyvtárépítés nehézségeiről. Igazi jóbarátra, 50 közelében, már ritkán lel az ember. Kátét, egykor, a legszoro­sabb barátság fűzte unokatestvéréhez, Weidinger Imréhez. A bajaiak közül nagyon szerette még volt oszály- és halásztársát, Tinusz Ernőt, egykori szomszédját Csikszi Bandit, Harsányi Ernőt, első „párbajsegédjét” Korányi Lalit. A pestiek közül egye­temi barátság fűzte Sík Csabához, uszodai és ennél sokkal több és mélyebb kapcso­lat Simó Sanyihoz. Szerette a londoni Pallai Pétert, az angol Don Longmant, az in­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom