Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 5. szám - Szász Imre: Gyertek este kilencre (Domokos Mátyás sorozata. Beszélgetőtárs: Szász Imre)
Irodalmunkban és könyvkiadásunkban még helye van a szocializmust csak közvetve támogató müveknek, de a határokat ezek és a szocialista tendenciájú művek között látni kell, s ennek konzekvenciáit a kiadásban is le kell vonni olyan bonyolult helyzetben, mikor legnagyobb élő íróink alkotásai nem a szocialista eszmeiség alapján állnak. A Szépirodalmi Kiadó jelentése felveti a „politikailag semleges” mű fogalmát. Ezt a kategóriát így elfogadni nem lehet. Irodalmunk egészére nem a szocialista eszmeiség térhódítása jellemző... Figyelemre méltó, hogy az elmúlt időszak legjobb regényeiben is a konfliktus végső feloldását legtöbbször a halálban találta meg az író. A kiadók különböző értékelésre jutnak a nyugati füozófiai irányzatok hatásának elemzésekor. A Szépirodalmi Kiadó lényegében csak formai hatásokkal számol, a Magvető viszont a nyugati filozófiai irányzatok közül elsősorban az egzisztencializmust tartja az élő magyar irodalomra leginkább ható tényezőnek. Nyilvánvaló, hogy ilyen leegyszerűsítéssel Hernádi Gyula, Mészöly Miklós, Major Ottó, Mándy Iván, Szász Imre tevékenységét sem lehet kielégítően megmagyarázni, sokkal összetettebb elemzésre van szükség... A művek vizsgálata igen sokszor mutatja, hogy a morális kérdések a társadalmi élet más kategóriáitól elszakítottan jelentkeznek, sőt igen gyakran egyesek a szexuálmorált, pontosabban a szexuális aberrációkat emelik az ábrázolás középpontjába. Az alkotóműhelyek legfontosabb problémája az író és szerkesztő közti megfelelő alkotókapcsolat kialakítása. Az elbírálás és átdolgoztatás tekintetében a két kiadó módszerei nagyjából megegyeznek, bár tapasztalataink szerint a Magvetőnél a kézirat javíttatásába, átírásába való beavatkozás sokkal intenzívebb. Mindenesetre tény, hogy a megjelenő könyvek elvileg és művészileg sokszor alapvetően eltérnek az eredetileg benyújtott kézirattól, s a változások, meggyőződésünk szerint, csak hasznára válnak alkotónak és művének. A beszámolókból látható, hogy az új honorárium rendelettől nem várják az anyagi ösztönzésben eddig követett gyakorlat megváltoztatásának lehetőségét... Hangsúlyoznunk kell, hogy az átlaghonorárium szintjének a tartására ezután is törekedniük kell a kiadóknak. Következetesen érvényesíteni kell a nívójutalmazás rendeletileg is biztosított feltételeinek betartását, a szocialista irodalom „szemérmetlen” támogatását. Budapest, 1963. október hó DM: — Ez a szöveg egyébként a szocializmus bürokráciájának sajátos tartuffe-iz- musát is árasztja fogalmazásmódjában: érzékletesen dokumentálja azt a torzulást, amit néhai jó Berda József „szocialista agyhúgykő”-nek mondogatott gyakori dühkitöréseiben. Akárcsak a következő szöveg, egy esztendővel későbbről: Az élő magyar szépirodalom helyzete és fejlődésének néhány vonása az utóbbi években Részlet a Kiadói Főigazgatóságnak a társintézmények és a Külügyminisztérium és a külföldi követségeink számára Nem tagadjuk, hogy a békés egymás mellett élés politikáját ideológiai téren, tehát az irodalomban sem tartjuk érvényesnek. 101
