Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 5. szám - Az Eötvös Kollégium centerániumára - Fodor András: A továbbélő Eötvös Kollégium
szín alatt mindjárt előbukkan a régi német város...” „Nem csoda, ha ebben a nagy német világban borzasztó vágyakozás fogott el bennünket az igazi Magyarország iránt, mely Pesten sehol sem volt található, mert Pesten úgyszólván a német volt a zene hivatalos nyelve.” Kodály Párizsba vonzódása éppoly érthető tehát, mint később a nála pár évvel fiatalabb ifjabb Kuncz Aladáré. Ám kevésbé ismert, hangoztatott az Eötvös Collegium létrehozásának egyik legfontosabb eredeti célkitűzése, hogy mindenekelőtt kiválóan képzett középiskolai tanárokat adjon a kulturális önismeret dolgában oly elmaradott országnak. Eötvös Loránd, ki a Vallás- és Közoktatási tárcáról való lemondás után haláláig, 1919-ig vállaja az Eötvös Collegium kurátorságát, miniszter utódja, Wlassics Gyula kérésére hét nyomtatott oldalnyi terjedelemben fejti ki véleményét a tanárképzés fontosságáról. Amikor 1896. június 24-én, a helyes egyetemi tanárképzés hármas feladatát összegzi, tulajdonképpen már azt a modellt veszi alapul, mely a mindössze egy éve működő Eötvös Collegiumban kipróbáltatott. „Be kell vezetnie a tanulót a tudományos tanulás módjába; el kell őt a tudomány rendszeres tárgyalásával igazítania a tudomány egész terén; és csak ezek után és alapján vezetheti be a részletes kutatások legbelsőbb műhelyébe.” O maga fűzi hozzá tételeihez: „Abban a szerencsés helyzetben vagyunk... , hogy ily tanárképző-intézetnek már nem kell szükségességét, vagy lehetőségét bizonyítani, mert kicsiny méretben már megvan a B. E. J. C. -ben!” (Báró Eötvös József Collegiumban. F. A.) A továbbiakban a vezető szaktanárok szaporításának fontosságát fejtegeti. Mindezek alapján már a saját felvételi rendszerrel, külön tanári karral, 1911-től pedig a Gellért-hegy oldalában, 70-80 növendékkel működő intézményre kell gondolnunk. Kívánatos tehát újra és újra megállapítani, hogy a magyar Ecole Normal eredetileg nem az elitképzés fellegvára volt. Bár a kedvező körülmények, a szigorú válogatás, az egyetemtől való függetlenedés, az olcsó ellátás, a szabad tájékozódás, a saját könyvtár, a kínálkozó hasznos kapcsolatokkal teremtődő önálló szellemi életforma esélyei mindinkább a kitűnőek iskolájává teszik, a házon belül mindvégig megmaradt a jó tudós és a jó tanár, a produktív kutató és a maga körüli szellemi érdeklődést tovább sugárzó misszionárius-pedagógus értékegyensúlya. Amikor az 1947-es tanévnyitó ünnepségre nekünk, gólyáknak kellett borítékokra írnunk az invitálandó volt kollégisták nevét, meglepetve láttuk, hogy az intézmény sokat emlegetett büszkeségei, illusztris személyei és a jó vidéki és pesti pedagógusok aránya szinte egyenlő. Időközben kiderült, hogy e Gellért-hegyi kollégiumban képzett tanár urak nemcsak saját maguknak szereznek hírnevet, iskolájuk rangját, minőségét is emelik. Hirtelen ráébredtem, hogy az utamra bocsájtó kaposvári fiúgimnáziumban öt volt kollégista tanárt ismerhettem. Egyikük szótárt szerkesztett, másik latin nyelvkönyvet írt, a harmadik Kodály figyelmét is fölkeltő vokális kultúrát teremtett a somogyi székvárosban. Netán részük volt abban, hogy egykori iskolámat ma is az ország tíz legjobb középiskolája közt emlegetik. A vidéki gimnáziumokból kollégiumi nevelődés után visszakerült, vagy alma méterükkel más módon kapcsolatban maradt elszármazottak tulajdonképpen a Collegium szellemi részvényesei, erkölcsi fönntartói lettek, valahogy úgy mint például a debreceni Kollégium partikulákba került növendékei, akik mindig is egyik fő feladatuknak tekintették, hogy kollégiumuk felé egyengessék a legtehetségesebb tanítványok útját. Természetesen az országos és korszakos jelentőségű kiválóságok is nemegyszer így emelődtek ki az ismeretlenségből. Aki elmélyültebben tanulmányozza az 1950- ig működött eredeti intézmény kb. 1100 tagot számláló növendéknévsorát, a név melletti fölvételi év dátumával, ugyancsak meglepődhet, évtizedről évtizedre milyen egyenletes nívójú a budai kollégiumból kikerülők rendje. Oldalak telnének be a máig emlékezetesek névsorával. Kísérletképpen írjunk egymás mellé csupán ötször 85
