Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 4. szám - Márton László: Az ígérgető (jelenet)

Ne vágjunk rajtad eret?

Mi rág téged: ezer féreg,

Vagy egy lelkiismeret?”

BERENGÁR: Belép a gyermek Odó - Bilincsben: Civakodó Henrik, a nagybácsikája Vasunkat verette rája.

ADALBERT: Jó, hogy Henrik ily csalárd: Kihal a császár-család!

BERENGÁR: Imbolyog trónján Arnulfi, Mint egy felfúvódott nyúlfi.

Egyszerre csak vége lett:

Én megböktem, ő kipukkant Szörnyű bűzzel, és a pállott,

Esetleges hús lemállott,

És a lényeg előbukkant:

A zörgő, sovány skelett.

LAMBERT: Élettervem, dőlj dugába! BERENGÁR: Miket motyog ez a kába Tejfólösszájú zöldfülesség?

Motozzátok meg! — Eredj!

I. HARCOS: Itt minden csak ócskaság! Társánál nincsen, csak egy

Ócska kesztyű, meg egy ócska Háló, meg egy ócska zsák,

Melyben tátong az üresség.

(A két Harcos odalép Lamberthez.)

II. HARCOS: Szép öcsém!

I. HARCOS: Az okos enged.

II. HARCOS: Hadd nézzük, milyen az inged.

I. HARCOS: Spoletói öltözék.

II. HARCOS: Legyen irgalmas az ég Hozzád!

LAMBERT: Bugris langobárd!

II. HARCOS: Kezeim közt leng a bárd:

E pimaszt agyoncsapom!

LÁMBERT: Hát ma nem lesz jó napom. II: HARCOS: Faragok belőled embert) LEÓ: Értse meg a buta hím,

Hogy védencem neve rím!

Bölcsebben számolj velünk!

Neve: spoletói...

I. HARCOS: Kuss.

II. HARCOS: Légy nyugodt, nem rímelünk. LAMBERT: Akkor hát nem is remélünk? ADALBERT: Ma élünk, holnap nem élünk; Derék harcosunk eszét

Zavarja e sok beszéd,

Melytől csak a lég rezeg.

Kell a pokol-szájnak étek!

LEÓ: Nem úgy van az, cimbora!

Még nem tiszta, még pezseg Nagy hatalmad új bora.

Jobbak ma a sovány túszok,

Mint holnap egy kövér túzok! BERENGÁR: Azt a kisfiút vigyétek! (Lambertet kivezetik)

S hagyjátok e másikat,

Aki, hajói látom, kasztrált.

LEÓ: Nézd, az égi fényt, az asztrált; Lásd, hogy száll feléd a labda Fortuna kezeiből;

Ne gondold azt, hogy likat Fogok beszélni hasadba,

Ám ki meg nem áll, ledől!

Nyitott ablak légy, ne rács,

Ne foncsorral kent üvegsík,

Melyen fény és jószerencse Megtorpanva hanyattfekszik!

És most néhány jótanács.

Ha rám hallgatsz, én elmondom, hogy

mit tegyél.

A hatalmat megszerezni könnyű, ám nehéz Megtartanod, és aki följebb nem lép, az lehull. ADALBERT: Fenyeget?

BERENGÁR: Magyaráz!

ADALBERT: Mit akar?

BERENGÁR: Csupa jót!

ADALBERT: A heréit?

BERENGÁR: Neked is!

LEÓ: Sokat értsetek: szerencsét,

emberszíveket;

Ám egyetérteni még ennél is fontosabb. Egyetértésen épül az egész világ:

A működését kormányzó legfőbb erők Egyetlen táncban olvadnak fel együvé. Az évszakok gyilkos küzdelméből az év Szelíd és megbocsátó körforgása lesz; Jutalmakból és büntetésből áll a rend, Amelynek aláveti önmagát a zűrzavar. Légy tél és nyár, egyszerre

légy ősz és tavasz, Jobb kéz legyél, jutalmazó

vagy büntető, De közben mindig tudd, hogy a bal kéz mit csinál.

BERENGÁR Amit beszélsz, az jól hangzik... ADALBERT: ... de nem érthető!

LEÓ: Hadd mondjam el világosabb

szavakkal is!

Meghalt a császár, és a pápa gyenge agg. Az ürességet, melyet két férfiú hagyott,

13