Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 3. szám - Tóth Tibor: Hogyan élt Arany János Nagykőrösön?
Egy fél évvel a Nagykőrösre való költözés után ezt írja Arany sógorának: én most is inkább szeretnék fáskertembe vagy hozzátok, mint az itteni föl- és algimnáziumba sétálgatni, s ismeretlen quantitásoknál vizitákat adni; noha egy idő óta már itt is jobban találjuk magunkat, s reményünk van, hogy vagy megszokunk, vagy megszökünk.”41 A kapcsolatok, ahogy az idézett levélrészlet utolsó mondataiból is kitűnik, persze lassan ugyan, de alakulgattak, s Aranyék is megismerkedtek néhány tősgyökeres nagykőrösi családdal, igaz, olyan szoros, jó viszonyt, mint a tanárokkal, egyikkel sem tudtak kialakítani. A legközelebbi kapcsolatot talán a Gubody-családdal sikerült létrehozniuk. Ahogy már említettük, a Gubodyak Aranyék második bérleménye mögött laktak, s az ismeretség a gyerekeken keresztül jött létre, pontosabban inkább a két Aranycsemete és a Gubody-gyerekek voltak jó viszonyban, a felnőttek nemigen jártak össze. Arany János persze több más földbirtokos családdal is megismerkedett. Egyik- hez-másikhoz olykor vendégnek is elkerült, de ez egyetlen esetben sem jelentett szorosabb kapcsolatot. Arany egyik ilyen látogatása, mely egyben két irodalmi mű, A vén gulyás és A vén gulyás temetése című vers ihlető forrása is lett, a tetétleni pusztára történt kirándulás Inárcsi Farkas Elek birtokára. A földbirtokos a református egyház világi vezetője volt, ismerhette Aranyt, de más tényező is közrejátszott a vendégség létrejöttében. A család korábbi nevelője, Deák János a gimnázium tanára lett, s ő vihette ki a költőt Szilágyi Sándorral együtt a birtokra. Egy másik ilyen, verset is ihlető kirándulás Tanárky Gedeon birtokára történt. Tanárky a református egyház lelkészének a veje volt, s így kerülhettek el hozzá Arany és tanártársai. E kocsikirándulásból A tetétleni halmon című költemény származik. A város előkelőségeivel való kapcsolat ezekkel a kirándulásokkal jószerivel ki is merült. Arany János és a földbirtokosság közelebb kerülésében még a kaszinó játszhatott volna szerepet, melynek a költő is tagja volt. Arany azonban alig használta fel ezt a lehetőséget, de egy Ercsey Sándornak írt levelében meg is magyarázza, miért nem, amikor sógora a nagyszalontai kaszinó megalakulásáról értesíti. Ezt úja: „Itt is van kettő: úri és polgári. Ügyvéd, mérnök stb. , nem úr, csak polgár. A professzort már úrnak is eltűrik, de éreztetik vele, hogy tolerancia alatt áll. En 3 és fél évig voltam tagja az úrinak, összesen 25 pengőért: de nem voltam benne 3 és félszer, s nem élveztem 25 poltura árát. Ezért hagytam őt ott, ahol van”.42 A nagykőrösiekkel való kapcsolatfelvételre ott maradnak még a bálok, amelyek akkor kerültek előtérbe, amikor Juliska eladóvá serdült. Ezekre persze inkább Aranyné kísérte el a lányát, bár volt, amikor a költő is elment. Egyébként is Arányúé valószínűen könnyebben barátkozott össze a nagykőrösiekkel. Erre utal Arany egyik levele is, amelyben a felesége életét mutatja be Ercsey Sándornak: „... különben vígan él. Ismerős a fél várossal, keresik ismeretségét a nők, s majdnem kézről kézre kapják, hordják mindenfelé, hívják mindenüvé.”43 41. Leveleskönyv 143. o. 42. Törös id. mű. 199. o. 43. Leveleskönyv 148. o. 49
