Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 3. szám - Tóth Tibor: Hogyan élt Arany János Nagykőrösön?

Ugyanakkor érdekes tudni, hogy miből tevődött össze ez a földtulajdon. A költő sógorához írt egyik levelében maga foglalja össze nagyon pontosan az összetevőket:

„1. A ház és telekje.

2. A fáskert, 7-800 szögöl, két vékás, ha tetszik.

3. Mező-Panaszon egy nagyobb s kisebb darab föld, együtt valami 8-9 vékás. (Szántó)

4. Mező-Gyarak, szántóföld, egy darab, valami 8 vékás.

5. Vásáriban, két darabban szántóföld, mintegy 10 vékás (ősi).

6. Ugyanott, Bakos-féle föld, 9 vékás.

7. Kaszáló a Kórósérnél 10 10/16 köbl. a Janiéval együtt, ennek fele enyém, tehát 5 5/16.

8. A közös kaszáló Julié s a testvéreké, nem tudom mennyi. A bertókszigeti a régi földkönyv szerint összesen 5 4/16 vagyis 8400, ennek ötödrésze illeti Julit. Amit vettetek, azt nem tudom.

Ennyi föld jutott nekem a mi planétánk superficieséből.”13

Említettük már, hogy ez a birtok inkább gondot, olykor kiadást jelentett, mint hasznot. A földek gondviselője a Szalontán élő Ercsey Sándor, neki írja Arany az efféle kéréseket, utasításokat: „A fáskerti szőlőt, ha karót kapnál, nagyon jó lenne felkarózni, most tavasszal, hogy a tőkék ferde növést ne kapjanak.”14 „A búza, mi nálatok van, ha megfér, legyen ott télközépig, vagy tavasz feléig, akkor majd eladhatod”.15 „... ismételve figyelmeztetlek, hogyha lakóm fizet, tisztázd le a hátralékot, mellyel Janinak tartozom. Azt is felújítom emlékedben, hogy idestova meg lehet a fákat tisztogatni a fáskertben.”16

Az Arany-család nagykőrösi anyagi helyzetét, ahogy másutt is, a bevételek mellett a kiadások szabták meg. Nos, e téren szinte ömlik a panasz a költőből, bárkinek ír levelet. Elsősorban Nagykőröst tartja bűnösnek s főleg a magas árak miatt.

Fél évvel a városba való költözésük után ezt írja Szilágyi Istvánnak: „Itt vagyok tehát az Alföld egyik Kánaánjában, hol az ember hatodfélszáz forint fizetése mellett meghalhat éhen, oly nagy a drágaság a főváros közelléte miatt.”17

A helyzet még négy év elteltével sem változik. Sógorának így panaszkodik: „58 pforintot fizettem egy kövér — nem disznóért — csak malacért, körülbelül amilyet egyszer tőled 60 vftért vásároltam. Tavaly hasonló még csak 40 ft volt.”18

Sajátos esete volt Arany nagykőrösi pénzügyeinek egy tőle teljesen idegen vállalkozás, mely azonban ismét paraszti származására utal. 1858 elején számol be Tompának egy levélben arról, hogy Zeusz ezt súgta neki: „Fiam János! Ha már poéta nem lehetsz tovább, légy kupec!” Arany meg is fogadta az intelmet: búzát vásárol spekulációra. így folytatja a levelet: „Mióta itt lakom, a búza mindig 10-13 pfrt volt, néha több is. Az őszön leesett ötre. Beletenyerelék tehát, az én kasszámnak jelenté13. Leveleskönyv 269. o.

14. Leveleskönyv 189. o.

15. Leveleskönyv 210. o.

16. Leveleskönyv 410. o.

17. Leveleskönyv 175. o.

18. Leveleskönyv 267. o.

42