Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 12. szám - A hatalmon kívül - Szabadfalvi József: „Coactus tarnen volui!” (Bibó István jogbölcseleti munkássága)

mányszakok, amelyeket valaha művelt, mind-mind megteszi a kötelességét és megrajzolja a maga Bibó-képét.

Jelen írás arra tett kísérletet, hogy bemutassa Bibó pályakezdését, a kezdő jogfilozófus szárnypróbálgatásait. A tárgyalt pályaszakaszt szemlélve joggal állapíthatjuk meg, hogy kevés fiatal jogász, tudósjelölt pályakezdése volt ennyire egyértelműen sikeres. Tehetsége, szorgalma, kitartása nemzetközileg is jelentős tudományos karrier ígéretével kecsegtették. Az ismert történések azonban nem tették lehetővé az óhajtott cél elérését. Sajnálatos, hogy a magyar és európai jogfilozófus tudósközösségnek csupán nagy ígérete maradt. Jogfilozófiai érdeklődésére azonban a belső száműzetés éveiben is büszkén utalt. Egy 1974-ben kelt tudományos önéletrajzában elsőként említi meg a jogelméletet - a nemzetközi jog, az államelmélet, a közigazgatástan és a politikai történelem mellett -, mint tudományos vizsgálódási körébe tartozó tudományágat. Sohasem maradt hűtlen elsőként választott tudományszakához.

Bibó István jogbölcseleti tárgyú publikációinak bibliográfiája

1. Kényszer, jog, szabadság. Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., Szeged, 1935. VIII +

151. o. (Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Josephinae. Sectio: Juridico-Politica 8.)

2. Le dogme du „bellum justum” et la theorie de rinfaillibilité juridique. Essai critique sur la

théorie pure du droit. Revue Internationale de la Theorie du Droit, X. köt. (1936) 1. sz. 14-27. o. (Magyarul: Bitó István: „A bellum justum” dogmája és a jogi tévedhetetlenség teóriájának kritikai esszéje. /Fordította: Mold Attila és Zombor Ferenc/ Bibó István Olvasóköri Füzetek. 3. füzet. Bolyai Kollégium, Miskolc, 1993. 23. o.)

3. Rechtskraft, rechtliche Unfehlbarkeit, Souveränität Zeitschrift für öffentliches Recht, XVII. köt. (1937) 5. sz. 623-638. o.

4. Hans Kelsen: Tiszta Jogtan. (Bibó István fordításában) ELTE Bibó István Szakkollégium,

Budapest, 1988. XXII + 106. o.

5. A jogelmélet fo kérdései tegnap és ma. (Bibó István magántanári próbaelőadása, 1940.

június 13.) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Ms 5116/10. (Sajtó alá rendezte és közölte: Ruszoly József egyetemi tanár: Jogtudományi Közlöny, XLVII. évf. (1992) 3-4. sz. 89-95. o.)

6. Bibó István hozzászólása Moór Gyula: „Jogfilozófia” c. előadásához. Athenaeum, XXIX.

köt. (1943) 2. sz. 167-170. o.

7. Bibó István jogbölcseleti tárgyú recenziói: Vas Tibor: Die Bedeutung der transzendentalen

Logik in der Rechtsphilosophie, c. művéről. Jog, II. köt. (1935) 2-3. sz. 150-151. o.; Losonczy István: A funkcionális fogalomalkotás lehetősége a jogtudományban c. művéről. Szellem és Élet, V. köt. (1942) 3. sz. 171-175. o.; Karl Olivecrona: Der Imperativ des Gesetzes c. művéről. Társadalomtudomány, XXIII. köt. (1943) 2. sz. 331-332. o.; Horváth Barna: A géniusz pere. Sokrates - Johanna c. művéről. Szellem és Élet, VI. köt. (1943) 3-4. sz. 174-177. o.

21