Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 10. szám - Szekér Endre: A nyolcvanöt éves Kovalovszky Miklósnak - születésnapi távirat virágokkal
A nyolcvanöt éves Kovalovszky Miklósnak- születésnapi távirat virágokkal Kedves Tanár Úr! Kedves Miklós bátyám! Nyolcvanötödik születésnapodon hadd adjam át én is a köszönet virágait: köszönöm olvasóid nevében, hogy Ady Endréről annyit megőriztél nekünk, kötetekbe gyűjtve az emlékeket (csak a negyedik kötet 856 oldal!), s én külön köszönöm Ady Endre Életem nyitott könyvét, melyet Te „lapoztál fel” nekünk igazi új Ady-kötetté formálva. „Fenséges” dolog volt ez, hisz Ady is azt mondta, hogy „nincs felségesebb, mint a megmondás vagy a megírás bátorsága.” S ez Léda-könyvedre is vonatkozik. S az irodalomtudós Kovalovszky Miklós teljes egyetértésben él együtt a nyelvtudóssal. Köszönjük Neked azt, hogy részt vettél A magyar nyelv értelmező szótárának, nyelvművelő könyveknek a szerkesztésében. Milyen nagy a munka, milyen kevés a hála: a filológus, a tudós, a nyelvész sohasem áll sztárként a tömeg elé. Köszönjük e szerény magatartást - háttérben a kötetekkel. S köszönjük a sokáig rejtegetett háborús napló közlését, szikár adatait, élményeit („1944. október 12. csütörtök. Feltűnő, mennyi katona lézeng a városban...”) Köszönjük Tanár Úr, kedves Miklós bátyám, legalább két életre való munkádat, Isten áldását, jó egészséget kérve: Szekér Endre ¥ 96
