Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám - Galgóczi Erzsébet: Vidravas (Domokos Mátyás sorozata. Beszélgetőtárs: Réz Pál)
vezetőjének, aki egyébként — hadd mondjam meg — nagyon sokat tett ezért a könyvért. Azt írja Tímár: „Befejezésül megismétlem azt a véleményemet, hogy a kézirat megjelentetése még akkor is sértené az ország belpolitikai és külpolitikai érdekeit, ha azokon a szerző bizonyos változtatásokat eszközölne. Ez a kézirat Galgóczi Erzsébet magasra ívelő pályafutásának olyan eltévelyedése, amelynek indokait képtelen vagyok megfejteni.” — Pedig nyomozó volt, mégse tudta megfejteni... Van még egy levél ebben a paksamétában: a Külügyminisztériumból ír valaki, úgy látszik, oda is el kellett küldeni: „A regény meglehetősen egyértelműen azt is érezteti, hogy a MAORT-szabotázs — és azon belül az amerikaiak szerepe, az őket ért vád - nem más, mint az akkori pártvezetés és az AVH koholmánya, akik a pert a Rajk-per főpróbájának szánták. Az Összeesküvés a magyar nép ellen című kiadvány kapcsán az abban ismertetett többi per regénybeli emlegetése és a MAORT-üggyel való összekapcsolása azt a benyomást kelti az olvasóban, hogy e perek körül sem volt minden rendben... Lehetséges, hogy a MAORT-ügyben túlzások történtek - ezt én nem tudom megítélni -, azonban az amerikaiak tisztára mosása viselt dolgaik miatt indokolatlan.. . Emellett, a jelenlegi nemzetközi helyzetben alig hiszem, hogy az amerikaiak ilyen „felmentésére” irányuló törekvéseinket barátaink körében üdvözölnék, még akkor sem, ha ez regényszerű feldolgozásban történik. Azt már valóban csak zárójelben jegyzem meg, hogy a MAORT-ügy és a Rajk-per együtt említése nagyon furcsa érzéseket kelt. Mindezekre tekintettel véleményem szerint a MAORT-ügy- ről semmiféle új publikáció nem lenne kívánatos. Szeretném megjegyezni, hogy a fenti észrevételek természetesen magánvéleményemet tükrözik, mert a Külügyminisztérium nem foglalkozik szépirodalmi művek lektorálásával... kérdésükkel forduljanak a KB Kulturális Osztályához. Budapest, 1983. december 6.” Ezt az összefüggést a MAORT-ügy és a Rajk-per célja és technikája között, a regény végefelé, az egyik szereplő ki is mondja gyászbeszédében, Simon Pál, alias Pap Simon temetésén: „...Simon Pál perében próbálták ki azt az ördögi mechanizmust, a koholt perek mechanizmusát, amely aztán a Rajk-perben már hibátlanul működött. Rákosit leváltották. De a vezetés továbbra is az ő kezükben maradt! Erkölcsi képtelenség, hogy azok rehabilitálnak, akik börtönbe vetettek, azok beszélnek szocialista törvényességről, akik ártatlan embereket gyilkoltak meg. Amíg az ország vezetése továbbra is az ő kezükben marad, semmi biztosíték nincs arra, hogy a múlt bűnei és hibái nem ismétlődnek meg — akár holnap. Vagy ma. Simon Pál börtönbe csukásával kezdődött Magyarországon a szellemi jégkorszak.” DM: - A Vidravas hivatalos kritikai fogadtatásának is ez a titkos előtörténet a hangszerelője. Az MSZMP művelődéspolitikai folyóiratának, a Kritiká-nak 1985. áprilisi számában egymás mellett két kritika is napvilágot látott a regényről. Az egyik kritika írója szerint a regény alapvető hibája, hogy „Galgóczi Erzsébet nem tudott ellenállni annak a mámornak, hogy az ötvenes évekről, törvénytelenségekről, hamis perekről, önpusztító sorsrontásokról szabadabban lehet írni és beszélni... A regényt azonban ezek az interpolált nyalánkságok’ nem sodorják előre, inkább megállítják.” — A cikk szerzője leleményes álokoskodással kimutatja, hogy az írónő az igazmondás zsákutcájába tévedt, könyve részleteiben „igaz”, de „valódivá” mégsem emelkedik... a szadista rendőr, a kitelepítettek vagyonát mohón eltulajdonító házmester, a Chesterfieldet szívó, déligyümölcsökben dúskáló rendőr, a ,csengőfrászban’ szenvedő orvosfeleség, a felkapaszkodott káderhúgocska és a bosszúszomjas tanácselnök... mind igaz... azonban nem valódi.” Végül a kriti76
