Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 9. szám - Zelei Miklós: Videofemina Hungar Ica (elbeszélés)

lálhatom ki, hogy mi történik. Tévedésekkel persze. Amiket nem tudok kiigazí­tani, mert csakis ahhoz mérhetem őket, amit látok. A tévedés valóság, a valóság tévedés. A közvetítés annyira kezdetleges, hogy a tájékozódás óriási lehetőségé­nek kell tekintenünk, amikor a képernyőn!:) Ebből következik, hogy most tökéletes a kép.- Még egy pohár pálinkát, Sanyi?-Még egy pohár pálinkát, Péter!- Tényleg azt mondod, Sanyi, ha nem lehet mást, akkor játsszuk a Piros bu- gyellárist?- Tényleg azt mondom, Péter.- Miért mondod, Sanyi.- Mert magyarul van, Péter.- De akkor én újra megkérdem, hogy mi a gondolat benne, Sanyi!- A gondolat relativitáselmélete, na! Hát annak köszönhetjük a megmaradá­sunkat, nem? Hogy itt mi az anyanyelvűnkön éltetjük a marxizmus-leniniz- must! Ha nem lehet mást, akkor Piros bugyellárist. De magyarul. Ez a gondo­lat! De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti: Mellyében ez esett, más homlokát üti, Vitézivel együtt az földre fekteti. Angyali légió ott azonnal leszáll; Dicsérik az istent hangos muzsikával. Gábriel bán lelkét két tized magával Földrül felemeli gyönyörű szárnyával. És minden angyal visz magával egy lelket, Isten eleiben így viszik ezeket: ünnepi hangverseny a Magyar Honvédség Művelődési Házá­ban 1993. november 4-én, csütörtökön este 7 órakor Erkel Ferenc műveiből. Fe­kete overrallos férfiak futnak körbe a termen, leszaggatják a falról a csillagot, Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi képét. Az emelvény előtt darabokra tépik, megtapossák, a szikár, szemüveges szónok a papírokat rendezgeti, iszik egy po­hár ásványvizet, megvárja, amíg az emelvény körül felsepernek, helyére teszik a csillagot, Marxot, Éngelst, Lenint, a hallgatóságnak kiosztják az új várostér­képet, a megváltoztatott utcanevekkel, és miközben kiviszik a halottakat, foly­tatja. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom